Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. október 4. szerda (244. szám) - A belügyi feladatokat érintő és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint az egyes migrációs tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK: - HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik):
587 százalékos béremelést kínálnak ezen közalkalmazott ak számára. Igen ám, de itt az alap, az maga az a közalkalmazotti juttatás, amit most is kapnak, tehát ahhoz képest lesz 15 plusz 15 százalékos emelés. Ez alapján, azt kell hogy mondjam, az AE kategóriába lesznek besorolva ezek az itteni dolgozók, és az A kategóriában az 1től 6ig tartó fizetési fokozatban 35 év munka után is vagy több mint 35 év munka után is maximum 160 ezer forint körüli összeget lehet majd megkapni. Én nem gondolom, hogy ez egy olyan nagy ívű pálya, ami az eddigi nehézségekkel szemben most már vonzóvá fogja tenni ezt a pályát. A következő, tehát a B fizetési osztályba soroltak esetén is az 1. osztályba soroltaknál is garantált bérminimummal fog kezdődni a fizetési fokozat, és hét év munka után éri el majd a 180 ezer forintos határt. Ig az, ez egy alsó határ, amiről beszélek, és önök egy alsó és felső határt szabtak meg az egyes osztályokhoz, de ugyanakkor azt kell hogy mondjam, hogy semmi nem garantálja a törvény szerint, hogy majd az alkalmazottak bérezését az egyes munkáltatók, mondjuk , a felső határhoz fogják igazítani. Tehát ez lehet egy szép kecsegtetés, de soha meg nem valósuló álom. Ugyanakkor a hivatásetikai normák, amiket önök felvázolnak, azok valami egészen elképesztően elvágólagosak, és úgy érzem, hogy messze túlterjeszkedőek. Így például hadd idézzem a 13/I. §t, ami a közalkalmazotti jogviszony megszüntetéséről szól. A közalkalmazotti jogviszony azonnali hatállyal megszüntethető, ha a közalkalmazott olyan magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy az általa betöltött munk akör tekintélyét vagy a munkáltató jó hírnevét és a többi, bizalmát súlyosan rombolja. De mi az a magatartás tehát, amit itt azonnali kirúgással szeretnének büntetni? A hivatásetikai normákban azt olvassuk a 13/A. §ban, hogy ilyen különösen a szakszerűség , megbízhatóság, erős hivatás- és összetartozástudat, feltétlen és önzetlen segítőkészség, lojalitás, méltóság, tisztesség és a többi. Én azt gondolom, hogy ezek annyira általános és olyan szabadon értelmezhető fogalmak, egyébként valóban ez joggal elvárh ató minden munkavállalótól, de azért valljuk be, hát emberek vagyunk, mindenkinek lehet egy kicsit rosszabb napja, amikor úgy érezheti a főnökünk, hogy nincs bennünk meg az a feltétlen segítőkészség, ami adott esetben egyébként a napjaink további részére j ellemző szokott lenni. Ezek szerint önök úgy fogalmaznak, hogy a jogviszony megszüntethető azonnali hatállyal, és még csak indokolni sem kell, hogyha a munkáltatótól nem elvárható, hogy az összes körülményről tájékoztassa az adott munkavállalót. Magyarul, nyugodtan lehet azt mondani, hogy ha valakinek egy kicsit rosszabb napja van, az önök szerint már azonnali jogviszonymegszüntetést is maga után vonhat. Én nem gondolom, hogy ez a kettő így együtt, tehát hogy önök mennyivel akarják úgymond emelni az itt do lgozó közalkalmazottak bérét, ugyanakkor milyen hivatásetikai normák elvárását támasztják ezzel szemben, ez a kettő bármilyen módon is arányba lenne egymással. És azt a problémát, amit önök egyébként kezelni akarnának ezzel a törvényjavaslattal, nevezetese n, hogy ne meneküljenek ebből az ágazatból a szakemberek, hanem maradjanak ott, nem fogják tudni elérni. Én ezt nagyon kérem a tisztelt államtitkár úrtól, hogy gondolja át, gondolják át, mert ez nem lesz - még egyszer mondom - megoldás. Ami a törvényjavasl at kétharmados részére vonatkozik, nevezetesen, az önkormányzati törvénynek a pontosítására, tudjuk, azért volt szükség rá, mert a 2017es I. törvénnyel, a közigazgatási perrendtartásról szóló törvénnyel összhangba kell hozni az Mötv.t, és ezzel mi maximá lisan egyetértünk. Itt semmi kivetnivalót ebben nem látunk. (11.20) Egy dolgot, pontosabban két dolgot azért hadd jegyezzek meg mégiscsak! Az egyik az, hogy van olyan összeférhetetlenségi eset ma is Magyarországon, korábban is volt, amikor valamilyen kifür készhetetlen oknál fogva egyes önkormányzatok nem hozzák meg azt a döntést, amit egyébként törvény szerint meg kéne hozniuk. Mondok egy konkrét példát, most településnév nélkül: az egyik városban kiderült, hogy az egyik alpolgármesternek és egyben képvisel őnek - tehát nem külsős alpolgármesternek - van egy médiacége, amelyben ő személyes közreműködő is, tehát a cégnek egy vezető tisztségviselője, és erről az apró kis körülményről nem gondolta, hogy tájékoztassa a
