Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. október 4. szerda (244. szám) - Az ülésnap megnyitása - Beszámoló az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek 2016. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK: - DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
570 nem kellőképpen alátámasztott vélemény. Ilyen esetben nyilvánvalóan az embernek le kell valamit ten nie az asztalra, de az nem olyan lesz, mint ha egy hete, több hete van rá. Szerintem nyolc nap a minimum, és azt is egy nagyon feszes határidőnek tartom, inkább 1530 nap, ami elvárható lenne ebben az esetben. Ez a jogszabályok, a megfelelő jogszabályok el fogadását és a kormány felé is a megfelelő visszajelzések szolgáltatását jelentené. Természetesen a legjobb az lenne, ha már a törvényelőkészítés stádiumában ez minden esetben megtörténne, és ami az Országgyűlés elé kerül javaslat, ott már csak az esetleg es módosításokat vagy a kormány ülésén a végső soron hozzáadott módosításokat kellene áttekintenie az alapjogi biztosnak. Úgyhogy ez mindenképpen inkább a kormány felé egy kritika, de a véleményezést és hogy nyilvánvalóan ez egy nagyon megterhelő munkát je lent így, ilyen rövid időn belül, ezt köszönjük, és a jövőben reméljük, hogy erre több idő lesz. Aztán ami a konkrét feladatokat illeti, évről évre elmondjuk, és jelen beszámolóban is, nem azt mondom, hogy ez egy kevésbé kifejtett, hanem egy rövidebb pont, az utólagos normakontrollok ügye. Ebben is van egy szakmai vita vagy szakmai párhuzamos gondolkodás közöttünk. Mi elvárnánk azt, hogy ez egy nagyobb automatizmus legyen, lévén, hogy az országgyűlési képviselőknek is most már csak az egynegyedük tud az Alk otmánybírósághoz fordulni. Emiatt a felelősség az alapjogi biztoson jóval nagyobb, hiszen számos esetben akár nemcsak a nép ügyvédjének, ahogy Székely úr mondta, hanem az országgyűlési képviselők ügyvédjének is kellene lenni abban a tekintetben, hogy ha mo ndjuk, csak húsz képviselő szeretne fordulni az Alkotmánybírósághoz, ezt nem tudja megtenni. Sok esetben összegyűltek az aláírások, és az Alkotmánybírósághoz tudtunk fordulni, de más esetben, úgy tűnik, hogy az országgyűlési képviselőknek egy csoportja is segítségre szorulhat. Ez a magyar jogszabályokról is sokat elmond, de hát ez a helyzet. Vannak olyan esetek, amikor - számomra is kiderült a vizsgálatokból - nagyon gyakori lehet az, hogy a jogszabályok alapjogsértőek, amikor arról van szó, hogy van egy al kotmányos vagy Alaptörvényben meghatározott alapjog, de annak a kibontása vagy a védelme nemcsak az intézmények eljárása miatt nem működik, hanem egészen egyszerűen a jogszabályok hiányossága miatt is. Azt gondolom, ezekben az esetekben is nyugodtan és bát ran lehet az Alkotmánybírósághoz fordulni. Aztán amit még mindenképpen szeretnék kiemelni: az előttünk fekvő beszámolóban nagyon sok egyéni, egyedi ügy jelenik meg. Ez nagyon fontos, hiszen a jogkövető magatartást tanúsítani próbáló, de sokszor visszapatta nó állampolgárok odafordulnak önhöz, nyilván elbírálják az ügyüket, és nekik ez fontos és hasznos. Viszont valahogy a nagyobb társadalmi problémák tekintetében is elvárnánk, hogy csomagban is felvállalja még többször az alapjogi biztos és ez jobban és hang súlyosabban az Országgyűlés, a kormány, a politika felé megjelenítésre kerüljön, például akár az egészségügyet érintő problémák, a várólisták kérdése. Lehet, hogy megint csak elkerülte a figyelmemet a hosszú beszámolóban, hogy volte erről szó. Én ezt külö n nem találtam meg, bár kerestem. Ezek mindmind olyan dolgok, amelyek akár egy várólista esetén, úgy gondolom, egy túl hosszúra nyúlt várakozási idő akár az egészséghez és a megfelelő ellátáshoz való alapjogot is sértheti, természetesen extrém esetekben. Tudom, hogy ez rendszereket érint, tudom, hogy ez pénzügyi hatásokkal bír, de akkor is mindenképpen úgy érzem, valahol az alapjogi biztosnak és az irodájának is lenne ezekkel teendője. Ugyanúgy a bizottsági ülésen is felvetettem, hogy egyrészről szép dolog , hogy a kétharmadát megfogadja a kormány a jelzéseknek. Én azt mondtam, hogy még ott van egyharmad, amiről nem gondolom, hogy ne lett volna jogos jelzés, mert ismerve az elvégzett munkát, azért az az egyharmad vagy a java része is jogos jelzés. Erre azt a választ kaptam - tehát az egyharmada nem került teljesítésre a kormány részéről - a bizottság előtt, amit részben akceptálni is tudok, hogy ezek általában pénzügyi indokkal magyarázhatók, tehát hogy a kormánynak pénzt kellene bizonyos rendszerekbe belerak ni, hogy az alapjogokat tudja biztosítani. Bár hozzáteszem, a kormány részéről ezt a hivatkozást én már nehezebben tudom elfogadni, hiszen bizonyos alapjogok érvényesüléséhez pénz kell. De természetesen, ha az alapjogi biztos szempontjából nézem a dolgot, akkor
