Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. október 4. szerda (244. szám) - Az ülésnap megnyitása - Beszámoló az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek 2016. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK: - KRESZTA TRAJÁN nemzetiségi szószóló:
565 megnövekedése azzal magyarázható, hogy a többi nemzetiségi közösségtől lényegesen nagyobb mértékben érkeztek olyan jelzések, amelyek érdekében fel kellett és fel lehetett lépni. A nem roma közösségtől érkező ügyek esetében - amelyeken belül a legnagyobb arányt a valamennyi nemzetiséget érintő ügyek képviselik - kiemelt figyelem irányult a nemzetiségi kulturális autonó mia érvényesítésével kapcsolatos egyes speciális kérdésekre. Gyakran visszatérő témák a nemzetiségi oktatás különböző vonatkozásai és több, a nemzetiségi önkormányzatok működésével, a pályáztatási rendszerrel összefüggő kérdés. A büntetőjogi ügyek száma nő tt az előző évhez képest. Ebbe a kategóriába olyan ügyek tartoznak, amelyekben a rendőrség és a büntetésvégrehajtási intézmények működésével kapcsolatban jeleztek vélt vagy valós visszásságokat; ugyanakkor az alapvető jogok biztosa nem vizsgálhat bírósági eljárást is. A közszolgáltatással összefüggő ügyekről is beszámolnak, amelyek a beadványozók által jelzett, zömmel közlekedési eszközök, egészségügyi szolgáltatások igénybevétele során tapasztalt valamilyen, elsősorban egyenlő bánásmóddal kapcsolatos maga tartásbeli problémák. Két nagyobb témakörben volt és részben van folyamatban átfogó vizsgálat, amelyeket az alapvető jogok biztosa és a nemzetiségijogvédelemért felelős helyettese együtt végez. Az egyik a most már 2017ben lezárt, a nemzetiségi pedagógusk épzés és a nemzetiségi hallgatók pályaképe tárgyú, a másik a nemzetiségi médiával kapcsolatos vizsgálat, amely nagyon komplex, nagyon szerteágazó, érzékeny téma, de amelyre vonatkozóan gyakorlatilag minden nemzetiségi közösségtől érkezett jelzés. (9.30) A nemzetiségibiztoshelyettes felhívta bizottságunk figyelmét még néhány kiemeltnek tekintethető ügyre. Az egyik ilyen a nemzetiségi önkormányzatok és a helyi önkormányzatok közötti kapcsolatrendszer egyenetlenségei, visszásságai, szélsőséges esetben az együttműködésre vonatkozó abszolút negatív magatartás előfordulása, elsősorban a helyi önkormányzatok részéről, amelyeknek kötelességük biztosítani a nemzetiségi önkormányzatok technikai, működési feltételeit. A másik kiemelt ügy tárgya, amely azért fo ntos, mert a nemzetiségi oktatással, neveléssel függ össze, a nemzetiségi önkormányzatok, illetve más nemzetiségi célú szervezetek részéről az intézményi tanácsba történő delegálás szabályai, amelyet jelentéssel tudtak lezárni, és amely kapcsán a szükséges jogszabályi változtatást éppen nemzetiségi bizottságunk törvénymódosító javaslata nyomán sikerült elfogadtatni a tisztelt Házzal. Kiemelendő a beszámolóban ismertetett úgynevezett elvi állásfoglalások bevezetése 2016ban, amelyek nem klasszikus, hagyomány os, átfogó jelentések és vizsgálatok formájában születnek. Ezekben biztoshelyettesi szinten igyekeznek módszertani segítséget nyújtani olyan speciális esetekben, ahol nincs vagy nem feltétlenül állapítható meg jogsértés, visszásság azonban igen. Az állásfo glalás ilyen helyzetek kezeléséhez próbál elvi szempontok megadásával hozzájárulni. A beszámoló részletei, de tapasztalataink alapján is, fontos hangsúlyozni, hogy 2016ban jelentősen, 219re nőtt a nemzetiségi programok száma. Ezek közül a legnagyobb dina mikával a nemzetközi vonatkozásúaké, a szakmai fórumoké, illetve a személyes szakmai megbeszéléseké, valamint a rendezvényeké nőtt. Kiemelkedő volt a valamennyi nemzetiséget érintő titkársági programok aránya, 51 százalék, illetve az egyes nemzetiségeket b emutató, valamint a kulturális rendezvények arányának növekedése. A biztoshelyettes asszony által bizottságunknak adott tájékoztatásból kiderült, hogy a nemzetközi vonatkozású aktivitásban az is fontos szerepet játszik, hogy a Magyarországgal és a kisebbsé gi rendszerével kapcsolatos érdeklődés az elmúlt években nagymértékben megnőtt a nemzetközi intézmények tevékenységében is, például a nemzetiségijogterület, intézményrendszer és azon belül a nemzetiségi biztoshelyettes sajátos pozíciója iránt, mivel ilyen máshol így, ebben a formában nem létezik. A beszámoló és tapasztalataink szerint is 2016ban megnőtt a nemzetiségi biztoshelyettesi megjelenés a médiában, elsősorban a megyelátogatásokkal, illetve a különböző jelentésekkel és állásfoglalásokkal kapcsolato s tájékoztatóknak köszönhetően. Jó sajtóvisszhang tapasztalható a
