Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. október 3. kedd (243. szám) - A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény, egyes büntető tárgyú törvények, valamint az európai uniós és a nemzetközi bűnügyi együttműködést szabályozó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
530 Mint ahogy azt is, hogy a végrehajtási törvény módosításánál a fogva tartott adósnak nemcsak a keresetébő l lehet a jövőben levonni, hanem egyéb jövedelméből is. Ez egy apró módosítás, de azoknak, akik a végrehajtást indítják a fogva tartott adóssal szemben, ez egy fontos kiegészítés lehet. Ugyanúgy a börtönviszonyokért vagy azok elégtelenségéért kapott kártér ítés összegéből való levonás kapcsán is megjelenik egykét részletszabály kiegészítő jelleggel. Természetesen lehet azt mondani, hogy jobb lett volna, ha ez már meg tud jelenni akkor, amikor a büntetésvégrehajtási törvényt módosítottuk, bár mi szkeptikuso k voltunk ezzel a módosítással. Értem én, hogy ezáltal arra számítanak, hogy Strasbourgot majd ki lehet elégíteni ezzel a szabályozással, és akkor a börtönviszonyok miatt nem indulnak Magyarország ellen tömegével a perek. Nem tudom, ez hol tart, hogy ez az eszköz alkalmas lesze. Ha alkalmas, akkor, államtitkár úr… (Dr. Völner Pál: Részben.) Részben alkalmas. Akkor ez már így kevésbé meggyőző. Akkor majd meglátjuk, a gyakorlatban ez mit fog jelenteni. Abban a tekintetben nincs friss információm, hogy mire j utottunk vele, de akkor ezek szerint nem minden tökéletes. Lehet, hogy még egyéb törvénymódosításokat is be kell hozni. Mindenesetre az igyekezetet értettük, de azért ez az alanyi jogon járó összeg, ami gyakorlatilag szinte a fogvatartottak java részének j árhat a jövőben - bár tudom, hogy börtönépítési projektek is folyamatban vannak, nem is kevés, tehát a korrektség kedvéért megemlítem itt , de azért a jelen pillanatban ez még nagyon sok fogvatartottnak kijárhat. És bár le lehet vonni az adott bűncselekmé ny tekintetében megítélt kártérítést, sérelemdíjat, én ezt szívem szerint annak idején, ha már adunk egy ilyen összeget, az elkövető által elkövetett egyéb bűncselekmények tekintetében is megteremtettem volna. Hogy ne jogi nyelven írjam körbe: ha valaki el követ egy bűncselekményt, és az adott bűncselekményért börtönbe kerül, és ott a börtönviszonyok miatt kártérítést kap, akkor az rendben van, hogy az adott bűncselekmény sértettjének megítélt kártérítést le lehet tőle vonni, de ha előtte elkövetett egy mási k bűncselekményt is, akkor úgy gondolom - és ugyanúgy jár annak a sértettnek is az a kártérítés, sérelemdíj , hogy ebből a pénzből, amit az államtól kap a börtönviszonyok elégtelensége miatt, én és a Jobbik ebből lehetővé tenné a levonást. De nyilván a vi ta most nem csak erről szól, de mivel a javaslat ezt kiegészítette, a részletszabályok kapcsán ezt fontosnak tartottam elmondani. Amit a gyógyszerhamisítással kapcsolatban hallottunk, az egy üdvözlendő előrelépés abban a tekintetben, hogy ha már az előkész ület is büntetendő, akkor talán a valóban elburjánzó és valóban egyre nagyobb méreteket öltő, és itt az internet mindennapos használata is a különböző hamis, hamisított szerek forgalmazásának a megkönnyítését természetesen magával hozta, tehát ilyen szempo ntból sem árt, ha itt a büntetőjog is szigorít. Ugyanúgy a hatósági eljárás megzavarásának a súlyosabb büntetése is egy üdvözlendő dolog. A hírekbe is elég gyakran be szokott kerülni, hogy sokszor a bírósági tárgyalók sem szentek, és sokszor a fogvatartott ak, illetve a vádlottak és kis vagy népesebb családjaik is elég gyakran vagy az indokoltnál gyakrabban szokták - és itt már az egy is az indokoltnál gyakoribb lenne - megzavarni a bíróság rendjét vagy akár a bírókat megfenyegetni. Azt kell mondjam, hogy er re valóban egy súlyosabb büntetőjogi szankcióval indokolt reagálni. Nem elfogadható, hogy ez megtörténhet, akár egy esetben is, és ahogy mondtam, sajnos nem csak egy esetről beszélhetünk. Amire még ki szeretnék térni és mindenképpen egy fontos pont, a Btk. 422. §ának a módosítása, amely a tiltott adatszerzésre vonatkozik. Itt egy hosszú polémia részleges lezárását láthatjuk. Annyiban pontosítanám az előttem szólókat, hogy mindenkinek úgy él az emlékezetében, hogy az MTVügy kapcsán folyt ez az eljárás. Nos , az MTVügyben került a reflektorfénybe a jogszabály problémája. (Dr. Bárándy Gergely jelzésére:) És valóban, Bárándy képviselőtársam helyesen mondja, ami miatt az ügyészség kimondta, hogy a jelenlegi jogszabályok értelmezése nem az, amit a törvényalkotó elvár, és amivel kapcsolatban a Kúria is kimondta - és innentől kezdődött a teljesen direkt jogalkotási kötelezettség, hiszen az, hogy az ügyészség valamit gondol, az persze sok szempontból fontos, más szempontból meg tőlük a jogszabályok elég kreatív érte lmezését, sokszor politikai színezetű értelmezését is láthattuk, tehát az engem kevésbé szokott meghatni , viszont ha a
