Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. október 3. kedd (243. szám) - A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény, egyes büntető tárgyú törvények, valamint az európai uniós és a nemzetközi bűnügyi együttműködést szabályozó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. BÁRÁNDY GERGELY, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
528 ennek az oka ? Ugyanis, ha az alaptényállásba emelem a hatósági eljárás meghiúsítását, akkor nyilvánvalóan értelemszerűen elveszti a minősítő körülmény mivoltát, és az alaptényállási büntetési tételek szerint büntethető; tehát itt enyhítem. Ráadásul itt indokolt a diff erenciálás, hiszen egyáltalán nem mindegy az, hogy valaki egy kicsit megzavarja, mondjuk, a hatósági eljárást, vagy pedig olyan súlyosan renitens magatartást tanúsít, hogy az gyakorlatilag ellehetetleníti azt, hogy a hatósági eljárást sikerre lehessen vinn i, be lehessen fejezni. Egyébként ez alapvetően valóban a bírósági eljárásokra volt annak idején kitalálva. Ha jól emlékszem, akkor ez is a 2008. évi közrendvédelmi törvénycsomagban került bevezetésre, már maga ez a bűncselekmény, és pontosan a bírósági el járások megzavarása volt az, ami miatt ez bekerült. Tehát jellemzően ez ott fordul elő, nem máshol, bár természetesen a jogszabály lehetővé teszi, hogy bármelyik más hatósági eljárásban ezt érvényesíteni lehessen. Azzal a részé vel egyet tudok érteni - én mindig szeretem a törvények differenciálását, sok helyen szeretném ezt elérni, például az állatkínzás esetében is, mert akkor lehet igazán igazságos ítéleteket hozni, ha nemcsak a jogalkalmazó, hanem a jogalkotó is differenciál. Természetesen ezek a tólig határok átfedésben vannak egymással, tehát a bírói mérlegelési jogkörnek is van bőven terepe. De hadd kérdezzem meg, hogy azért, mert a bírósági eljárást minősített esetként hozzák be, attól még a meghiúsítást miért kell betenn i az alapesetbe. Szerintem - és erre fogok módosító indítványt előterjeszteni - ez egy kifejezetten szakmai kérdés és nem politikai kérdés. Én azt mondom, hogy meg lehet tartani itt is, és a minősített esetek rendszerét lehet bővíteni eggyel. Nyilván az én meglátásom szerint, ha ez a jogalkotói szándék, amit önök megfogalmaztak, és egyébként helyesnek tartok, jogosnak tartok, hogy a bírósági eljárásokban ez kiemelt súllyal minősüljön, akkor az alapeset az lesz, hogy a hatósági eljárás megzavarása, a minősít ett eset: hatósági eljárás meghiúsítása vagy bírósági eljárás megzavarása, és hadd mondjam azt, hiperminősített eset meg az lesz, hogy a bírósági eljárás meghiúsítása; három büntetésitételkeret. Én még abban is partner vagyok, hogy esetleg az alapesetnek levinni - hogy más bűncselekménnyel ne legyen aránytalan a dolog , lejjebb szállítani az alapeset büntetésitételkeretét. Meg kell nézni ezt szakmailag, azt gondolom, de elvi szinten ezt mindenképpen szerettem volna kiemelni. Amivel viszont nagyonnagyon nem tudok egyetérteni, az a költségvetési csalásnak, korábbi nevén adócsalásnak a további enyhítési lehetőségei. Furcsa, hogy én érvelek önöknek a szigorítás mellett most, de eljutottunk ide is. Ugyanis azt látjuk, hogy korlátlanul enyhíthetővé kívánják te nni a büntetést akkor is, ha a cselekményt üzletszerűen követték el. Tisztelt Képviselőtársaim! Megmondom őszintén, azzal sem értek már maradéktalanul egyet, hogy minden esetben az adócsalásnál korlátlan enyhítést tesz lehetővé, ha valaki befizeti a pénzt, hogy egyszerűen fogalmazzak. Hol marad akkor az állam büntetőjogi igénye? Nézzék meg azt, én akkor sem értettem egyet már önmagában azzal, hogy mondjuk, nemcsak a bagatell adócsalásokra terjesztik ezt ki, hanem ennél súlyosabb esetekre is. Hogy van ez? Mi nden más esetben, ha sima csalásról van szó, sikkasztásról van szó, bármilyen vagyon elleni bűncselekményről vagy gazdasági bűncselekményről, ott nincs meg ez a lehetőség. És miért van meg az adócsalásnál? Egyetlenegy okból, hogy az állami adóbevételt növe ljük. Ez az elvi alap? Ez az elvi alap, hogy be tudjuk kasszírozni a pénzt? És akkor inkább büntetlenséget hagyunk annak, aki adót csalt? Hogy?! Mert mondom még egyszer, nekünk a kettős nyomtávú büntetőpolitikába az belefér, hogy a kicsi súlyú bűncselekmén yeket elkövetők esetén van bocsánat, van korrigálási lehetőség, aki súlyosat követ el, annál viszont nincsen, ott a törvény szigora kell hogy érvényesüljön. Ez a kettős nyomtávú büntetőpolitikának az elvi alapja. Magyarán, egy olyan adócsalásnál, ahol csal nak, mit tudom én, 50 ezer forint adót, ott rendben van, ott legyen meg ez a lehetőség. De ahol nagy összegű adót üzletszerűen lopnak el, ott miért? Nem szeretnék rosszindulatú lenni meg populista szólamokat hangoztatni, hogy vajon most a fideszesek miért akarják ezt bevezetni az adócsalás esetén, de tisztelt képviselőtársaim, tényleg maradva a szakmai érveknél: ezt nem indokolja semmi. Azért az állam
