Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. október 3. kedd (243. szám) - A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény, egyes büntető tárgyú törvények, valamint az európai uniós és a nemzetközi bűnügyi együttműködést szabályozó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
522 (15.10) Emellett a módosítás révén a büntetőeljárási törvényben egyértelműen rögzítésre kerül az is, hogy a polgári és büntetőeljárások közötti összhang és minél egyszerűbb átmenet érdekében a keresetlevél előterjesztésének és a perindításnak a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott joghatásai fennmaradnak, ha egyéb törvényes útra utasítás va gy visszavonása esetén az igényt a magánfél külön polgári eljárásban érvényesíti. A gyakorlatban jelenleg problémát okoz, hogy a polgári bíróságok számos esetben nem kérik számon a beadványokon a polgári perrendtartásról szóló törvénynek a keresetlevélre v onatkozó követelményeit, ami egyrészt megnehezíti az ügy teljes körű elbírálását, másrészt a törvényességgel szemben is kételyeket ébreszt. Ennek megoldására a törvényjavaslat rögzíti, hogy a kártalanítás iránti igényt keresetlevéllel kell előterjeszteni, valamint meghatározza a keresetlevél kötelező tartalmi elemeit is. A módosítások jelentős részét teszik ki az elektronikus kapcsolattartással kapcsolatos új szabályok. Az elektronikus ügyintézésről szóló törvény és a végrehajtására kiadott kormányrendelet rendelkezései alapján az elektronikus ügyintézést biztosító szervek 2018. január 1jétől kötelesek az ügyek elektronikus intézését biztosítani. Ennek megfelelően az elektronikus kapcsolattartás és az elektronikus ügyintézés szabályait a büntetőeljárás vona tkozásában is szükséges rendezni. Fontos kiemelni, hogy a 2018. július 1jével hatályba lépő új büntetőeljárási törvény már tartalmazza az elektronikus kapcsolattartás szabályait, így csak a 2018. január 1jétől július 1jéig terjedő időszakra kell a szabá lyozást megteremteni, mégpedig az új, büntetőeljárásról szóló törvény szerinti szabályok átvételével. Emellett a büntetőeljárási törvény jelenlegi szabályozása papíralapú iratkezelésre és kapcsolattartásra íródott, amit az elektronikus ügyintézés és kapcso lattartás új szabályaira tekintettel felül kellett vizsgálni. E felülvizsgálat alatt sor kerül azon ügyviteli szabályok technológiasemlegessé tételére, amelyek a hatályos szabályozás alapján kifejezetten papíralapú dokumentumokra vonatkoznak. A nemzetközi és uniós joggal való harmonizáció, az uniós jogi aktusokból és a két- vagy többoldalú nemzetközi egyezményekből származó új vívmányok átvétele mára a nemzeti jogalkotás egyik meghatározó feladatává vált. Hazánk 2003. január 15. napján írta alá a nemzetközi bűnügyi együttműködésben jelentős változásokat bevezető, a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló európai egyezmény 2. kiegészítő jegyzőkönyvét. A kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetésére ugyanakkor a hiányos jogszabályi környezet miatt mindeddig nem kerülhetet t sor. A nemzetközi bűnügyi együttműködés hatékonyságát az Európai Unió területén kívül jelentősen növelő kiegészítő jegyzőkönyv kihirdethetőségéhez szükségessé vált a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény módosítása. Ennek keretében a büntetőeljár ás átadásának, átvételének újraszabályozása egyértelmű és egyedi döntési helyzetet határoz meg. Emellett részletesen meghatározásra kerül az eljárás átadásának folyamata, valamint a speciális helyzetek esetén követendő eljárásrend. A törvényjavaslat világo san elkülöníti a büntetőeljárás átadásától a külföldi államnál történő feljelentést, amely utóbbi akkor tehető, ha Magyarországnak nincs joghatósága vagy a Legfőbb Ügyészség nem intézkedik az eljárás megindítása végett. A törvényjavaslat rendelkezik tovább á arról a speciális eljárási jogsegélyről is, amikor a fogva tartott személy ideiglenes átadására kerül sor az eljárási jogsegély iránti megkeresést előterjesztő államba. Ilyenkor a megkeresett állam az általa fogva tartott személyt adja át a megkereső áll am részére. A megkeresett tagállam tehát nem teljesít eljárási cselekményt, csupán a fogva tartott személy jelenlétét biztosítja a megkereső tagállam által folytatott eljáráshoz. A törvényjavaslat több, az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együ ttműködésről szóló törvényben már szabályozott jogintézményt lényegében azonos tartalommal épít be a nemzetközi
