Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. október 3. kedd (243. szám) - A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA (Jobbik):
506 jelenlegi jogszabályok alapján megnyissuk EUn belüli állampolgárok részére is a közjegyzővé válás lehetőségét. De én ezt különválasztanám attól, bármennyire is furcsa, hogy az Unió hoz egy ilyen döntést. Más kérdés, hogy lehetett volnae a magyar jogszabályokat úgy megváltoztatni, hogy ezt esetleg kikerüljük, és úgy átalakítani a rendszert, hogy az valóban teljes mértékben államhatalmi tevékenység legyen, de ez egy másik jogelméleti kérdés. Viszont attól még, hogy hozott az Unió egy ilyen döntést, és elméletben meg kell nyitni a piacokat, attól még való igaz, hogy a magyar jogszabályok alapján az államhatalomnak egy kifejeződése a közjegyzői tevékenység egy jó része, és a jogállamnak , a jogszabályoknak való megfelelést kell garantálni a közjegyző tevékenységének. Az, hogy lehettek olyan korszakok az elmúlt időszakban, amikor ez tömegével borult meg Magyarországon, persze felvetheti azt a kérdést, hogy akkor az egészet dobjuk kukába, é s legyen egy üzleti tevékenység, de szerintem inkább ahhoz kellene ragaszkodnunk, hogy felállítsunk egy olyan új rendszert, ahol az állam valóban elvárhassa azt, hogy a közjegyzők a jogszabályok alapján akár bankokat is visszautasítanak, és kvázi nem arról szól, hogy milyen horrorbevételre tehet szert az adott közjegyző, ha bankokkal rendszeresen kapcsolatban tud állni. S itt nem az ügyfélközjegyző viszony jelenik meg - itt is van egy párhuzamos érvelés , hanem a közjegyzőbank viszony. Ezt megint alá sze retném húzni, hogy ebben a tekintetben - és ez a legkényesebb terület - sajnos nem a banki ügyfél fog választani. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Rendes felszólalások következnek. Megadom a szót a Jobbik képviselő csoportjából Gyüre Csaba képviselő úrnak. Parancsoljon, képviselő úr! DR. GYÜRE CSABA ( Jobbik ): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Staudt Gábor a vezérszónoki felszólalásában elmondta azokat a főbb érveinket , amelyek amellett szólnak egyelőre, hogy ha nincsenek meggyőző érvek a túloldalról, akkor nem támogatandó ez a törvényjavaslat. Nyilván elsősorban azért, mert tudomásunk szerint a Magyar Országos Közjegyzői Kamara ezt nem támogatta, mégpedig azért nem tám ogatta tudomásom szerint, mert egyrészt nem készültek hatástanulmányok, hogy ez mit fog jelenteni. Én azt gondolom, azt gondolták az előterjesztők, hogy mi szükség van itt hatástanulmányra, és milyen problémákat okozhat ez, és ennek nem tulajdonítottak jel entőséget. De van jelentősége, mégpedig azért van nagy jelentősége véleményem szerint - nyilván a vidékről beszélünk és nem a fővárosról , mert a közjegyzők illetékességi területe, illetve az illetékességi területen, egy járási bírósághoz tartozó területe n patikamérlegen lett kimérve az ott működhető, működő közjegyzők száma. Pontosan a lakosság számához arányosítva állapították meg, hogy hol legyen közjegyző, és hány közjegyző legyen. Ez a jelen pillanatig jól működött, ebben fennakadások nem voltak, ez e gyáltalán nem indokolja azt, hogy ez a törvényjavaslat most bekerüljön. Az az indok pedig, amelyik a történelmi hagyományokat említi, hogy ez valaha a XIX. században így volt, azt gondolom, azóta annyit változott a világ, hogy ez önmagában nyilván nem ad o kot arra, hogy megváltoztassunk egy jól működő rendszert. Vas Imre képviselőtársam felvetette a problémát, hogy mi van akkor, ha egy járásban csak egy közjegyző van. Az eddigi törvény nyilván erre is adott választ, hogy hogyan lehetett megoldani annak a kö zjegyzőnek a helyettesítését. Tehát abból nem adódik probléma, hogy betegellátásra szorul a közjegyző, és mondjuk, hat hónapon keresztül a fehérgyarmati járásbíróság illetékességi területén nem fog működni közjegyző, ha például ott van ilyen probléma. Tehá t azt gondolom, hogy ez önmagában nem indokolja. Az viszont problémát fog okozni, hogy ha az eddigi rendszert fel fogjuk borítani vidéken, akkor ez azt fogja jelenteni, hogy mivel az illetékességi terület az egész megyére fog kiterjedni, hiszen az új Pp. h atálybalépésével ez már így fog működni, a törvényszékek illetékességi területével fog megegyezni így a közjegyző illetékességi területe, ami nyilván azt jelenti, hogy megindul megyén belül a mozgás a közjegyzők, a közjegyzői irodák között. Ez egy piaci ve rsenyt fog eredményezni a
