Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. október 3. kedd (243. szám) - A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
503 átküldtél, nem felel meg a magyar jogszabályoknak, nem vagyok hajlandó azt aláírni, és nem vagyok hajlandó ehhez adn i a nevemet. Azóta egyébként ezek a szerződések és ezek a kikötések bíróság előtt is, és most nem mennék bele, hogy a kúriai és alkotmánybírósági döntések, azon kívül, hogy sok kritikával illetjük még mindig a kúriai döntéseket, és az Alkotmánybíróság is d önthetett volna máshogy, de egy biztos, hogy számtalan kikötésre, amelyek a közjegyzők előtt tömegesen átfutottak, azt mondták később a döntéshozó szervek, hogy ezek nem feleltek meg a hatályos jogszabályoknak. Akkor viszont hogy lehet, hogy a jól képzett közjegyzők ezt tömegével átengedték, nem volt semmiféle hozzáfűznivalójuk? Ha ez nem lenne elég, akkor gyakorlatilag kérdezzenek utána, nézzenek utána: a végrehajtások gyakorlatában is egy olyan helyzet állt fenn, hogy amit a bank kért, azt a közjegyző bem ondásra közokiratba foglalta. Tehát amikor a bank azt mondta, hogy ő felmondta, és közjegyzői okiratban nyilatkozta, hogy felmondta ezeket a hitelszerződéseket, és belediktálta az összeget, tehát hogy a bank számításai szerint mennyivel tartozik még az ügy fél, azt egy az egyben a közjegyző közokiratba foglalta. Nem kérte háttérdokumentumok bemutatását, nem kérte ennek igazolását, nem kérte sok esetben még annak sem a bemutatását, hogy szabályszerűen megtörténte az ügyfél kiértesítése, vagy az egyoldalú sze rződésmódosítások esetében, ha egyáltalán megvolt a lehetőség arra, hogy az egyoldalú szerződésmódosítást megtegye a bank, akkor értesítettee az ügyfelet. Mert attól, hogy egyoldalú az a szerződésmódosítás, attól még a tájékoztatási kötelezettség ugyanúgy fennáll. Sok esetben a bankok ezt nem tették meg, a közjegyzők ezt nem kérték, nem ellenőrizték, a közokiratok megszülettek, és az egyébként sokszor törvénysértő, közokiratba foglalt devizahitelszerződések után a sokszor törvénysértő és ugyanúgy közokirat ba foglalt felmondó nyilatkozatok után gyakorlatilag a bírósági eljárások zárójelbe tételével rögtön indulhatott a végrehajtás. Tehát ennek a rendszernek, amit - azt kell mondjam - a jogállam csődjének nevezhetünk, ami a devizahitelek körül megtörtént Magy arországon, és gyakorlatilag még mindig nincs lezárva, bár a kormányzó többség próbál úgy tenni, mintha ez teljesen megoldódott volna; nos, ennek egy sarokköve volt sajnos a hazai közjegyzőség, és nem tudott ellenállni a bankok nyomásának, nem tudott ellen állni annak, hogy csak a jogszabályoknak megfelelő döntéseket hozzon, illetve amikor egy tényt közokiratba foglal, arról meggyőződjön, hogy az valójában megfelele a valóságnak. Ezáltal egy jogalkotó fórum, legfőbb jogalkotó fórum, mint a parlament, az len ne a minimum, ha erre a helyzetre reagálna. Persze mondhatjuk azt is, hogy a közjegyzőknek extrémebb esetekben a személyes felelősségre vonását is meg lehetett volna tenni. Ezt is meg lehetett volna tenni. Akik ezt követelik, ők sincsenek távol a valóságtó l, hiszen ha egy törvénytelenséget közokiratba foglal egy közjegyző, annak megvan vagy meg kellene lennie a fegyelmi és jogszabályi következményének, hiszen a szankciók élnek. De mi van akkor, és most legyünk még engedékenyebbek, ha azt mondjuk, hogy a hib a a rendszerben volt, mert úgy gondolhatták a közjegyzők, hogy minden szentírás, ami a bankoktól érkezik, és azt gondoljuk, hogy ennyire naivak voltak, akkor viszont a törvényhozó hatalomnak, tehát jelen Országgyűlésnek kellene a jogszabályokon változtatni , és kizárni azt, hogy ez máskor a jövőben megtörténhessen. Hogy ezt miért mondtam el itt? A dilemmám ezzel kapcsolatosan továbbra is az - és ez a bizottsági ülésen is elhangzott , sok esetben nem arról volt szó, és ezt a devizahiteleknél is láthattuk, ho gy az ügyfél választotta a közjegyzőt. Nem arról volt szó, hogy ó, ismerek én egy nagyon kedves közjegyzőt, kedves bank, akkor küldd át annak a szerződést, hanem a közjegyzővel dolgozott együtt a bank, és a közjegyzőhöz küldte az ügyfelet az adott bankfiók . Nem is nagyon tudott mást tenni az ügyfél. Gondolják el a szituációt! Nem jogász végzettségű, de egyébként még a jogász végzettségű ügyfelek is vert szituációban vannak. Én is számtalanszor vitatkoztam bankban olyan teljesen egyértelműen jogszabályellene s banki előírásokkal kapcsolatosan, és teljesen esélytelen volt, hogy én az ügyintézőt meggyőzöm. De aki még nem is ismeri a jogszabályokat, és azt mondják neki, hogy el kell menni ehhez meg ehhez a
