Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. október 3. kedd (243. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalók: - ELNÖK: - DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz):
452 költségvetésben egyharmadával nőni fog. Az áll atvédelmi támogatás előirányzata mellett mindenképpen említést érdemelnek a legnagyobb számban tartott gazdasági haszonállatok életkörülményeinek javítását szolgáló állatjóléti támogatások. Ezek keretösszege 2015ben 28,7 milliárd, míg 2016ban 29,7 milliá rd forint volt. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mindannyiukat biztosíthatom arról, hogy a kormány továbbra is minden rendelkezésére álló eszközzel erősíteni fogja a felelős állattartást. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok so raiban.) ELNÖK : Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett a Fideszképviselőcsoportból Hörcsik Richárd képviselő úr: „Új lendületben a visegrádiak parlamenti együttműködése” címmel. Öné a szó, képvi selő úr. DR. HÖRCSIK RICHÁRD ( Fidesz ): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A visegrádi országok elnökségét hazánk 2017 júliusában vette át Lengyelországtól, és ezt a tisztet egy évig töltjü k be. A magyar V4elnökség parlamenti dimenziójának nyitóeseményére, az európai ügyekkel foglalkozó bizottságok találkozójára pedig Sárospatakon, éppen egy héttel ezelőtt került sor, ahol az Európai Unió jövőjét, biztonságát érintő kezdeményezéseket tárgy altuk meg. Tisztelt Képviselőtársaim! A V4 mára egy jól csengő márkanév lett az Unióban, a sárospataki találkozó is megerősítette a tagokban, hogy igenis van jelentősége ennek az összefogásnak, különösen manapság, az Unió jelenlegi helyzetében. Ezért sem v életlen, hogy a találkozót megtisztelte jelenlétével Kövér László házelnök úr is. Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai Unió működésének egyik alapelve a tagországok egyenlősége, ám egyre inkább azt lá tjuk, hogy ez a gyakorlatban nem így működik, természetes szövetségeseink ezért azok az uniós tagországok, amelyekkel összeköt minket a közös történelem és egybeeső érdekek mellett a közös értékek is. Úgy vélem, magától értetődő, hogy ez az összefogás, ez az együttműködés bizonyos másfajta érdekeket sért, azoknak az érdekeit, akik Európa jövőjét a tagországok meghallgatása nélkül, saját vízióik mentén szeretnék eldönteni. A visegrádi együttműködés valójában nem más, mint annak a felismerése, hogy nekünk, kö zépeurópaiaknak is lehetnek sajátos érdekeink, amelyek más tagországok érdekeivel szembemennek. Tisztelt Képviselőtársaim! Ideje világossá tenni, hogy valójában mi is az Európai Unió közös érdeke. Ez nem merülhet ki abban, hogy mi, visegrádiak szolgai módo n követjük Párizs, Berlin vagy Brüsszel elképzeléseit, hanem mi is egyértelműen megfogalmazzuk, hogy szerintünk mi a helyes és mi a célszerű Európa számára. Kétségtelen, hogy ez kevésbé jó hír azok számára, akik ezeket a döntéseket az európai polgárok mell őzésével szeretnék meghozni. Úgy tűnik, képviselőtársaim, hogy Európában még nem mindenki számára világos, hogy a kutyaharapást nem lehet kutyaharapással gyógyítani. A sárospataki találkozó egyik napirendi pontja az Egyesült Királyságnak az Unióból való ki lépésével, a brexittel foglalkozott, aminek egyik kiváltó oka éppen az az uniós politika volt, ami most a visegrádi együttműködést igyekszik lekicsinyelni. A brexit egy olyan folyamat, amihez hasonló még nem zajlott az Unióban, ezért úgy vélem, hogy nekünk van egy közös feladatunk: hogy egy fél brexit valósuljon meg, például közösen kell kiállnunk, hogy az Egyesült Királyságban dolgozó V4es polgárok jogai ne csorbuljanak. Tisztelt Képviselőtársaim! A másik fontos napirendi pontunk volt a nemzeti parlamente k szerepe az Unióban. Az elmúlt évek tapasztalata alapján egyfajta pozitív előrelépésnek tekinthetjük azt a visegrádi parlamentek közötti kommunikációt, amely igenis felhívja a figyelmet azokra az uniós jogalkotási tervezetekre, amelyek elfogadása szuveren itásunk újabb szeletének elvételét jelentené. Éppen ezért váltott ki elismerést házelnök úr javaslata, amely az úgynevezett sárgalapos eljárások kapcsán gyors reagálású csoportok létrehozását irányozta elő, tekintettel az EU által elfogadásra előkészített jogszabálytömegre. Ezek az úgynevezett gyors reagálású brigádok a nemzeti
