Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. október 2. hétfő (242. szám) - Gúr Nándor (MSZP) - a nemzetgazdasági miniszterhez - „Még mindig hatalmas különbségek tapasztalhatóak az egyes megyék munkanélküliségi és bérezési mutatói között.” címmel - GÚR NÁNDOR (MSZP): - ELNÖK: - CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
398 Gúr Nándor (MSZP) - a nemzetgazdasági miniszterhez - „Még mindig hatalmas különbségek tapasztalhatóak az egyes megyék munkanélküliségi és b érezési mutatói között.” címmel Tisztelt Országgyűlés! Gúr Nándor, az MSZP képviselője, interpellációt nyújtott be a nemzetgazdasági miniszterhez: „Még mindig hatalmas különbségek tapasztalhatók az egyes megyék munkanélküliségi és bérezési mutatói között.” címmel. Gúr Nándor képviselő urat illeti a szó. GÚR NÁNDOR ( MSZP ): Köszönöm szépen, elnök úr. A munkaerőpiacon óriásiak a szakadékok, ettől nagyobb csak a csúsztatásnak a mértéke. Ezt halljuk nap nap után a Parlament falai között. Látható, hogy Magyarorsz ágon a magyar megyék viszonyrendszerében milyen különbségek vannak, míg nyugaton a csúsztatott statisztikák szerint is 23 százalékos munkanélküliség van, addig keleten ez 79 százalékos mértéket ölt. Mondom, csúsztatott, mert az a néhány százezer fős több let, amiről önök beszélnek, az arról szól, hogy külföldön dolgoznak az emberek, és a magyar statisztikában tartják őket nyilván; vagy 200 ezer embert a közfoglalkoztatásba vittek be. Az pedig, tudjuk, nem a versenyszféra, mint amit önök ígértek 2010et meg előzően. De csúsztatás van a nettó bérek vonatkozásában is. Gondoljanak csak bele, hogy hat éven keresztül meglopták a minimálbéres embereket! Kevesebb vásárlóerőértékű pénzt kaptak a kezükbe, mint 2010ben. Most ott vagyunk, hogy ezt a cechet kiegyenlíte tték, de csak az ellopott pénzekért álltak helyt jelen időszakban, és persze olyan járulék- és adóterheket vetettek ki, ami a 2010es havival szemben, amit a munkaadók, munkavállalók megfizettek, 32 ezer forinttal szemben ma 73 ezer forint. Ha hagyták voln a, hogy ezek ne adó vagy járulék formájában növekedjenek, hanem béresüljenek, akkor ma 100 ezer forint feletti nettó bérek lennének a minimálbér színterén. De a nettó bérek vonatkozásában az az ellentmondásosság is fennáll, hogy míg SzabolcsSzatmárBereg megyében példaként 130 ezer forint környékén van a nettó átlagbér, addig Budapesten ez 240 ezer. Nem a budapesti a sok, nem, hogy világos legyen; az a SzabolcsSzatmárBereg megyei nettó, az a félelmetesen kevés. 110 ezer forint egyébként a különbség. De Z alában, Borsodban, Nógrádban és Békésben is nettó 150 ezernél kevesebbet keresnek az emberek, akik dolgoznak, akik a mindennapokat megizzadják. De ha az utolsó öthét esztendőt nézzük, akkor is az tárulkozik elénk, hogy a visegrádi 4ek szintjén, a szlovák ok, a csehek vagy a lengyelek viszonylatában is a magyar bérek nem nőnek, hanem csökkennek. Elmaradunk tőlük. Kevesebbet keresnek a magyar emberek, mindegy, hogy mit nézünk, mindegy, hogy minimálbért vagy átlagkeresetet nézünk. És közben önök elhibázott st ratégia kapcsán alacsony hozzáadottértékű befektetések sokaságát teremtették meg alacsony fizetésekkel, aminek a következménye a még alacsonyabb nyugdíj. Na, hát ezt hozzák önök az emberek számára. Miért, miért nem léptek a tekintetben, hogy azok a hatalm as munkanélküliségi különbségek szűküljenek; hogy azok a hatalmas bérbeli különbségek szűküljenek az ország keretei között; hogy kelet és nyugat bérviszonyrendszerében Magyarországon ne legyen ilyen nagy különbség? És miért nem lépnek azért, hogy a tisztes megélhetés alapját biztosító pénzt mindenki kézbe tudja venni a tisztes munkavégzését követően? Elnök úr, köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Az interpellációra Cseresnyés Péter államtitk ár úr válaszol. Öné a szó, államtitkár úr. CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár :
