Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. szeptember 25. hétfő (241. szám) - Napirend utáni felszólalók: - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK: - BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP):
344 DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr; bár azt hiszem, egy konferencia sem lenne elegendő a felvetett kérdések kitárgyalására, amiket képviselőtársam felvetett. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! Ön gyakorlatilag úgy állította be a felszólalását, mintha a magyarországi bérszínvonal helyzete a kormány intézkedéseitől függne, tehát a kormánynak hatáskörében állna a multinacionális cégeknél megemelni a béreket, illetve a kis- és közé pvállalkozásoknál megemelni a béreket. Ha 2010 óta tekintjük, akkor folyamatosan láthatjuk, hogy a kormány azokkal az eszközökkel, amelyekkel rendelkezhet és rendelkezik, folyamatosan segíti a bérek emelkedését, gondoljunk a minimálbér, a szakmunkásminimá lbér folyamatos emelésére; gondoljunk a legutóbbi megállapodásra, amit az érdekképviseleti szervezetekkel kötöttünk, amikor a járulékok csökkentése fejében egy béremelési programot fogadott el a kamara. És amikor stratégiai megállapodásokról beszélünk, akk or azért azt ne hagyjuk figyelmen kívül, hogy a kis- és középvállalkozásokat a kormányzattal szemben elsősorban a kamara tudja megjeleníteni, és a kamara stratégiai partnere a kormánynak. Valamennyi gazdasági intézkedés, beleértve a szakképzés kialakítását is, a kamarával szorosan egyeztetve történik ebben az országban 2010 óta. (Z. Kárpát Dániel többször közbeszól.) Arra a fajta megközelítésére a dolgoknak, hogy adminisztratív úton emelhetnénk a béreket, erre még senki nem adott semmilyen logikus magyaráza tot, hogy ezt hogy tudná elérni a kormányzat. (Z. Kárpát Dániel: Versenyképesség…) És az is egy fura ellentmondás ebben a történetben, hogy legalábbis az én tapasztalataim szerint a multinacionális cégek a bérversenyben gyakorlatilag meg tudják verni a haz ai kis- és középvállalkozásokat. Tehát az a fajta állítás, hogy itt olcsó bérmunkaerő lenne ahhoz képest, gyakorlatilag pontosan a kis- és közepes vállalkozásokat hozná lehetetlen helyzetbe, ha lenne rá lehetőség, hogy adminisztratív módon béremeléseket vi gyünk végbe. A másik része, amiről szintén nem beszél a Jobbik, amikor arról beszélünk, hogy mondjuk, a szolgáltatásoknál, vagy akkor konkrétan a zöldségesnél, milyen jövedelmezőségi viszonyok vannak. Jövedelme a zöldségesnek is abból van, ha drágábban adj a el a terméket. Tehát a szolgáltatások és áruk magas szintű áremelkedését, ezzel együtt persze inflációt is okozna egy ilyen folyamat, amelynek eredményeképpen ezt el lehetne érni. Aki egy kicsit is gondolkodik, például a kommentekből is levehető, hogy mo ndjuk, Finnországban tízszer annyiba kerül egy autószerviz, mint Magyarországon. Szabadítsunk rá ilyen áremelkedéseket a magyar lakosságra, ez egy nagyon felelőtlen folyamat lenne, és mondom, a kormányzatnak erre nincs is ráhatása; amire van és amivel dolg ozunk, azt természetesen megtesszük. Az utóbbi fél évben átlagban 12 százalékkal emelkedtek a reálkeresetek Magyarországon - talán ezeket önök nem veszik figyelembe ezeknél a felszólalásoknál. Köszönöm a figyelmet. ELNÖK : Köszönöm szépen az államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend utáni felszólalásra jelentkezett Bangóné Borbély Ildikó képviselő asszony, MSZPképviselőcsoport: „Nemzeti tejfakasztó, énekléssel, keksszel és zsemlével.” címmel. Megadom a szót, ötperces időkeretben. BANG ÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ ( MSZP ): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Remélem, hogy én is kapok majd választ a felvetéseimre. Az elmúlt években Magyarország egyik legsúlyosabb problémája a demográfiai helyzet. 2010ben a kommunikációban elkezdte a lkalmazni a FideszKDNPkormány a családbarát kormányzás megfogalmazást, majd amikor jöttek a születési adatok - 2011ben, emlékezzünk rá, 88 ezer gyermek született, a rendszerváltás óta nem született ilyen kevés gyermek Magyarországon, mint 2011ben , ak kor egy kicsit alább hagytak ezzel a családbarát kormányzás szóhasználattal. Az utóbbi hónapokban döbbenten láttam, hogy mi zajlik a kormány kommunikációjában. Ha visszaemlékszünk, az egyik legsúlyosabb probléma maga a meddőségi probléma, és itt azért néhá ny
