Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. szeptember 25. hétfő (241. szám) - Napirend utáni felszólalók: - ELNÖK: - DÚRÓ DÓRA (Jobbik):
340 fej lesztések kérdéseiben fejthették ki véleményüket, meghatározva ezáltal, hogy a kormány milyen döntéseket hozzon a magyar internet és digitális ökoszisztéma fejlesztését illetően. Az InternetKon eredményeit megvalósító „Digitális jólét” program számos, már évek óta zajló, a digitális átalakulást érintő programnak, valamint jó néhány új fejlesztésnek ad keretet, és átfogó jellegéből adódóan a digitális ökoszisztéma egészét érintő összehangolt kormányzati program. E program célja, hogy minden magyar polgár és minden magyar vállalkozás a digitalizáció nyertese legyen. A „Digitális jólét” program és a kibővített „Digitális jólét” program a következő években az internet mindenki számára történő hozzáférhetővé és megfizethetővé tétele, az átfogó infrastruktúrafejl esztések, a teljes magyar oktatási rendszer digitális átalakítása és a többi, már megkezdett fejlesztés mellett új területeken is hozzá kíván járulni ahhoz, hogy Magyarország minél felkészültebb legyen az elkerülhetetlen digitális átalakulásra. A program s egítségével minden akadályt le szeretnénk bontani, ami annak útjában áll, hogy valaki internethasználóvá válhasson. Ezért annak érdekében, hogy az anyagi erőforrások hiánya egyetlen magyar polgárt se zárjon ki a digitális világban való részvételből, újabb jelentős adócsökkentéssel, az internethasználat áfájának először 27 százalékról 18 százalékra, majd 18 százalékról 5 százalékra történő csökkentésével, a „Digitális jólét” alapcsomag bevezetésével és a 2018 végéig az ország minden településen kiépülő ingye nes wifiszolgáltatással igyekszünk segíteni. Jövő év végéig az Európai Unióban elsőként Magyarországon jut el minden háztartásba legalább 30 megabit/secundumos szupergyors internet. 2017. június 19én megalakult a „Digitális jólét” program által kezdeménye zett magyarországi 5Gkoalíció, amelynek célja, hogy Magyarország az 5Gfejlesztés egyik európai központjává váljon, és régiós vezető szerepet töltsön be az alkalmazások tesztelésében. (15.40) Ami a digitális kompetenciákat illeti: kidolgozzuk a digitálisk ompetenciafejlesztés hosszú távú, részletes koncepcióját és a digitális kompetenciák részletes mérési rendszerét. A digitális gazdaság területén elkészülnek a különböző ágazati digitális átalakítási stratégiák, s alapvető fontosságúnak tartjuk a hazai mik rovállalkozások felkészítését is a digitális átalakulásra. Ne feledkezzünk meg a digitális állam, közigazgatás érdekében tett lépésekről sem! A 2015. évi nemzeti konzultáció, az InternetKon keretében a magyar polgárok egyértelmű véleményt fogalmaztak meg a rról is, hogy a világháló ne fenyegesse gyermekeink biztonságát. Magyarország digitális gyermekvédelmi stratégiájának ezért az a célja, hogy megvédjük gyermekeinket az internet veszélyes, káros tartalmaitól és módszereitől, felkészítsük a gyerekeket, szüle iket, tanáraikat a tudatos, értékteremtő internethasználatra. Sorolhatnám még tovább ezeket a témákat, de képviselő úr is jelezte, hogy további felvetései lesznek, szerintem akkor majd a továbbiakban is megvitathatjuk ezeket. Köszönöm a figyelmet. (Szórván yos taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Megköszönöm államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Dúró Dóra, a Jobbik képviselője, szintén napirend után kíván felszólalni: „Törperős vagy Gombóc Artúr? Tudatos neveléssel javí thatunk a gyerekek egészségi állapotán.” címmel. Megadom a szót ötperces időkeretben. DÚRÓ DÓRA ( Jobbik ): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A különböző nemzetközi összehasonlításokból és hazai felmérésekbő l is teljesen világos, hogy a magyarság egészségi állapota nem megfelelő, regionális összehasonlításban is elmarad a minket körülvevő országokétól. Mindezek oka a helytelen táplálkozás, az egészségtudatosság hiánya, a mozgásszegény életmód, de említhetnénk a túlzott alkoholfogyasztást vagy a dohányzást is. A magyar felnőttek körülbelül 54 százaléka az elhízott kategóriába sorolható, a középkorú férfiak esetében ez az arány 71 százalékos, tehát a középkorú férfiak több mint kétharmada Magyarországon elhízott .
