Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. szeptember 25. hétfő (241. szám) - Farkas Gergely (Jobbik) - a külgazdasági és külügyminiszterhez - „Miért nem hajlandóak felgyorsítani az anyakönyvi kivonattal kapcsolatos ügyintézést a külföldön élő magyarok számára?” címmel - ELNÖK: - CSEPREGHY NÁNDOR, a Miniszterelnökség államtitkára:
302 orvosi ellátásukat, amíg nem tudják anyakönyvi kivonattal igazolni, hogy magyar állampolgárok. Ez pedig akár több hónapig is eltarthat, jóllehet, a törvény szerint két hónap alatt e l kellene készülnie. Tisztelt Államtitkár Úr! A XXI. században alapvetésnek kellene lennie, hogy ezek az ügyintézések akadálymentesek és gördülékenyek legyenek. Nem normális az, hogy az ügyintézések sebessége miatt nem tudnak hazajönni magyar családok. Saj nos ez a jelenség is azt tanúsítja, hogy a kormány lemondott a külföldre vándoroltak sokaságáról, és ahelyett, hogy minden eszközzel segítené őket az esetleg hazatérésük érdekében, csak tovább nehezíti az életüket. Tisztelt Államtitkár Úr! Budapest Főváros Kormányhivatalának adatai szerint csak tavaly 14 ezer külföldön született gyermek anyakönyvezését kérték magyar állampolgárok, az ügyintézés sebessége pedig évek óta nem oldódott meg. Kérdezem államtitkár urat, hogy miért nem tudták eddig megoldani a prob lémát, miért nem hajlandók XXI. századi módon felgyorsítani az anyakönyvi kivonattal kapcsolatos ügyintézést a külföldön élő magyarok számára. Várom érdemi válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Meg adom a szót Csepreghy Nándor államtitkár úrnak. Parancsoljon, államtitkár úr! CSEPREGHY NÁNDOR, a Miniszterelnökség államtitkára : Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen, a szót. Tisztelt Képviselő Úr! Engedje meg, hogy felvetéseire konkrétan válaszoljak. Egyré szt azt állítja, hogy fél évig is eltarthat, amíg megérkezik a szülőkhöz az útlevél kiállításához szükséges hazai anyakönyvi kivonat. Szeretném felhívni képviselő úr figyelmét, hogy három évnél fiatalabb gyermekek esetében nem szükséges anyakönyvi kivonato t kérni a külföldön született gyermekek útlevelének kiállításához. Tehát ezt lényegében a konzuli szolgálatoknál a Magyarországon kiállított anyakönyvi kivonat nélkül is kérelmezni tudják. A második kérdésére, engedje meg, hogy válaszoljak. 2016. január 1jén a kormány döntése alapján a hazai anyakönyvezés határideje két hónapról 45 napra csökkent. És idén október 1től lép hatályba az a szabályozás, ami lehetővé teszi, hogy a külképviseleteteken, a konzuli szolgálatokon, ott, ahol eddig alapvetően a kérvén yeket adhatták le a határon túl élő magyar állampolgárok családtagjaik, gyermekeik különböző okiratainak kiállítása kapcsán, azonban az ügyintézés Magyarországon történt, ott megfordítottuk ezt a rendszert. Már nemcsak a kérvények beadása történik a konzul i szolgálaton, hanem azon keresztül történik az ügyek intézése is. Tehát azok a konzulok, akikhez ilyen kérvény érkezik, lényegében a teljes eljárás lebonyolítására jogosultak lesznek. Az a szám, amit képviselő úr idézett, egy 2015ös szám, a 8 ezer elinté zetlen ügy vagy ügyhátralék tekintetében. Ez alapvetően a Magyarországról vagy Magyarországtól elszakított területeken élő magyar állampolgárok gyermekeire vonatkozik. Többek között az erdélyi magyarokra, akikről érdemes ideidézni a szolnoki Jobbikelnök n yilatkozatát. Idézet következik: „Az erdélyi magyarság nagyobb része az északamerikai indiánokhoz hasonlóan megvehető egy marék üveggyönggyel, ez a marék üveggyöngy a kettős állampolgárság volt. Kezdem azt hinni, bármennyire is keserű ezt kimondani, hogy nem érdemelték meg a kettős állampolgárságot.” Majd a Jobbik elnöke így folytatja: „Köreikben ugyanis még a magyarországinál is nagyobb mértékű az elhülyülésre való hajlamosság.” Valószínűleg ezért nem vett részt Vona Gábor sem a MÁÉRT decemberi ülésén, és ezért gondolkodnak önök így a határon túli magyar állampolgárokról. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
