Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. december 11. hétfő (265. szám) - Egyes oktatási, szakképzési és felnőttképzési törvények és az azokkal összefüggő tárgyú törvények módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
2765 A szakképzési törvény módosítása vonatkozásában örömmel tapasztaltam, hogy egységes képviselőtársaim vél eménye abban, hogy az elsősorban technikusképzési célú szakgimnáziumi rendszer rugalmasabbá tétele egyértelműen támogatandó cél. (16.50) Az úgynevezett mellékszakképesítés választhatóvá tétele, illetve elválasztása az érettségitől segítséget nyú jt további alternatív, az adott ágazathoz igazodó tanulási utak kialakítására, lehetőséget biztosít a közismereti és szakmai képzési tartalmak arányának az érintett tanulók céljaihoz jobban idomuló kialakítására. Képviselőtársaim hangsúlyozták a valós munk aerőpiaci körülmények közötti gyakorlati képzések fontosságát is, amelynek biztosításához feltétlenül szükséges a gyakorlati képzés finanszírozási feltételeinek folyamatos javítása, a nem iskolai gyakorlati képzésnek helyt adó szervezetek számának növelése . Ezért is időszerű, hogy a törvényjavaslat a kis- és középvállalkozások számára a szakképzési hozzájárulás rendszerében a jelenleg is elérhető támogatási formákon túli további kedvezmények körét nyissa meg. Továbbá az egyéb szervezetek, például az alapítv ányok, költségvetési szervként működő intézmények, közintézetek számára lehetővé teszi, hogy a tanulószerződés mellett az együttműködési megállapodás alapján folytatott gyakorlati képzés esetén is elszámolhatóvá, illetve visszaigényelhetővé válik a gyakorl ati képzés költsége a szakképzési hozzájárulás terhére. E törekvésekhez kapcsolódik az a tanulóknak a gyakorlati képzők közötti egyenletes eloszlását, a minőségi és nem mennyiségi képzési folyamatokat segítő rendelkezés, amely alapesetben 12 fős lehetséges tanulói létszámot határoz meg gazdálkodó szervezetenként. Alapvető tévedés azonban e rendelkezésre korlátozásként tekinteni, hiszen magasabb tanulói létszámok megjelenése esetén a gazdasági kamara bármikor felmentést adhat e keretszám alól a megfelelő fel tételekkel rendelkező gyakorlati képzőknek. Már korábban is utaltam rá, hogy a viták során felvetődött az is, hogy a várható jövőbeni munkaerőpiaci igények megjelenítésére fokozottan kell törekedni a szakképzésben. Ezt a célt a gazdaság szereplőinek a szak képzés szabályozási rendszerébe eddiginél is közvetlenebb bekapcsolódását lehetővé tevő ágazati készségtanácsok rendszere hivatott biztosítani. A jövőben megalakuló készségtanácsok tagjai ugyanis az első vonalból vannak, és közvetlen kapcsolatban vannak, n api ráhatással bírnak a gazdasági, technológiai változásokra, az ipar 4.0 folyamatokra, így tanácsadó tevékenységükkel hatékonyan segíteni tudják az adott ágazat jövőbeni készségszükségleteinek megértését, analizálását, a képzések keretében elsajátítandó k ulcskompetenciák azonosítását, meghatározását és a megfelelő lépések előkészítését. Tisztelt Képviselőtársaim! Tekintettel arra, hogy ellenzéki képviselőtársaim nem nyújtottak be módosító indítványt, úgy vélem, a bizottsági részletes vita során megértették az általános vitán még félreértett vagy félremagyarázott szakpolitikai törekvéseket, a felnőttképzés és az iskolai rendszerű képzési forma különbözőségeit, a rövidebb ciklusú, államilag támogatott képzések bevezetésének lényegét. Hiszen teljesen világos, hogy a példaként felemlegetett 30 órás képzési programok nem lehetnek az iskolai rendszer részei, amely több száz tanórát magába foglaló félévekre tagolódik. E képzési idő éppen arra elegendő, hogy a felnőttképzés területén még inkább a vállalati belső kép zési szférában lehetőséget adjon a továbbképzésekre, ismeretfelújító képzésekre vagy egy új berendezés üzemeltetéséhez szükséges ismeretbővítésre. Mindezen változtatásokkal biztosítani lehet a változásokhoz alkalmazkodni képes munkaerő gyorsabb képzését és átképzését, elősegítve a munkaerőhiány által keltett feszültségek oldását, valamint az államilag támogatott képzések hatékonyságának jelentős javítását. Tisztelt Képviselőtársaim! Mindezek alapján összegzésképpen elmondhatom, hogy a szakképzési és felnőtt képzési rendszer egyes elemei módosításának e törvényjavaslatban meghatározott szakmai irányával és lépéseivel mindannyian egyetértenek. Bár ellenzéki képviselőtársaim a módosító indítványok bizottsági szavazásakor még tartózkodtak, de az elmondottak alapj án már abban bízom,
