Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. december 11. hétfő (265. szám) - A munkabérből való biztos megélhetés és a munkavállalói biztonság feltételeinek megteremtéséhez szükséges halaszthatatlan intézkedésekről szóló határozati javaslat tárgysorozatba vétele - ELNÖK: - ANDER BALÁZS (Jobbik):
2749 Ezeket a korlátozásokat, úgymint a sztrájkjog korlátozását vagy éppen az új munka törvénykönyvét, amelyet elfogadott ez a parlament, tudjuk, milyen körülmények között, a késő éjszakába nyúló vitában, a munkavállalóknak a jogait komolyan, kemény en úgy megcsorbította, hogy úgy gondolta, ez lesz majd a versenyképességnek az egyik kovásza. Hát, nem ez lett. Azt látjuk, hogy Magyarországon, ha olyan munkáltatói jogokat kínálnak, mint mondjuk, az éppen az önök példaképeként általában tetszelgő Kínában , a népi Kínában, hogyha olyan munkafeltételeket, olyan munkavállalói jogokat kínálnak, akkor azt hitték, hogy ugyanolyan versenyképesek lesznek, mint Kína. Nem! Megmérték: minden egyes nemzetközi kimutatás azt mutatja, hogy ebben mi csúszunk lejjebb, tava ly 67., idén 69. vagyunk a versenyképességi rangsorban. Viszont nem lehet azt biztosítani, hogy ha valaki dolgozik, akkor abból meg tudjon élni. Nem lehet azt mondani ma Magyarországon, hogy egyenlő munkáért egyenlő bér járjon. Lehet itt a nemek közti külö nbséget is mondani, hiszen férfinak, nőnek mások a lehetőségei a mai magyar munkaerőpiacon, de azt is lehet mondani, hogy tájegységenként más, hiszen megvannak azok a magyarországi városok, nagyjából három, amely még élhető, köztük van a főváros is, és sok kal magasabbak a bérek, mint például nálunk, DélnyugatMagyarországon, ahol nagyjábanegészében a fele a bértömege ugyanazoknak a cégeknek ugyanazért a munkáért. Mi folyamatosan azt követeltük, hogy legalább nettó százezer forint legyen a minimálbér, ehhez megfelelően a munkavállalói, munkáltatói és a járulékszabályokat is változtatni kell, és nem utolsósorban azt is kértük, követeltük, nyújtottunk is be hozzá módosító javaslatot, hogy a közszférában az önkormányzati dolgozóknak is emelkedjen meg a bére, ut oljára 2009ben emelkedett meg. A munkavállalói kiszolgáltatottságot meg kell szüntetni, biztonságot szolgáló szabályokat kell bevezetni a jelenlegi szabályozás helyett, és vissza kell hozni a háromoldalú érdekegyeztetésnek a rendszerét, valamint a sztrájk jogot. Az édesanyák szülés utáni biztonsággal térhessenek vissza a munkába. A munkavédelem rendszerét meg kell erősíteni, a felnőttképzést, a nyelvoktatási programokat pedig a versenyképesség zászlajára kell tűzni, mert ezek azok, amitől versenyképes lesz Magyarország, mert versenyképes lesz maga a munkaerő is, mert sokkal nagyobb lesz a hozzáadott érték, ha folyamatosan képezzük azokat az embereket, akik dolgoznak, esetleg nyelveket beszélnek. Csak hát önöknek nem ez az érdekük, mert akkor hátha meg tudnak nézni egy idegen nyelvű híradót, és ott nem azt mondják, amit önök is mondanak. Természetesen arra pedig garanciát kell adnunk, hogy akik munkaképtelen korban vannak, vagy nem az aktív korban vannak már, ők pedig tisztességesen tudják a saját életüket fin anszírozni. Ezek nagyjábólegészéből azok az ügycsoportok, amelyekben önök nem előre, hanem hátraléptek, nem egyet, többet, sokat az elmúlt időszakban, azért, mert önök nem a munkavállalók, nem a munkások pártján vannak, hanem a tőkések, a cégek pártján, és a cégeket próbálták meg ezzel helyzetbe hozni, hogy azok versenyképesebbek legyenek. Nem sikerült, a cégek nem lettek versenyképesebbek, Magyarország lecsúszott a versenyképességi ranglétrán. Hát, akkor adjuk vissza a munkások jogait! Köszönöm a türelme t, elnök úr. (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most képviselőcsoportonként egyegy képviselő kétkét perces időkeretben szólalhat fel. Megadom a szót Ander Balázs képviselő úrnak, Jobbikképviselőcsoport . ANDER BALÁZS ( Jobbik ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A mai nap során 12.45 körül már volt alkalmam végighallgatni Cseresnyés államtitkár úr magyar munkavállalók helyzetéről szóló hozsannáit. Nos, én viszont egy olyan vidékről jött em, ami nem kormányzati zsúrpubinak való, ott a valóság az, hogy sok esetben 4 ezer forintot fizetnek 12 óra kemény munkáért a munkavállalónak.
