Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. december 11. hétfő (265. szám) - Az ülésnap megnyitása - Megemlékezés elhunyt volt országgyűlési képviselőről - Napirend előtti felszólalók: - ELNÖK: - DR. LATORCAI JÁNOS (KDNP):
2679 Arról a programról beszéle k, tisztelt képviselő asszony - én meghallgattam önt , amelyik ott virít az önök honlapján, ön is megnézheti. Világosan szerepel ebben a programban - onnan vettem , hogy az LMP újra kimondja, hogy megszüntetnék az egykulcsos adórendszert. Tehát a mostani 15 százalékos adókulcs helyett újra többkulcsos rendszert vezetnének be, azaz drasztikus adóemelést akarnak. Emlékszünk arra, hogy ez mit is jelent. Azt jelenti, hogy már kicsivel az átlag fölött keresők is a legmagasabb sávba tartoznak. A gyermeket nevel ő középosztály cipelte a terhek legnagyobb részét, és ezt az időszakot akarják önök visszahozni. Az ön programjában a családi adókedvezmények rendszere is erős kritikát kap, azt írják, hogy véget vetnek a mostani gyakorlatnak. Ez botrányos! Ebben is ott fo lytatják, ahol a szocialisták abbahagyták. Felszántanák a családtámogatási rendszert, amely egyébként már több mint 3000 milliárd forintot hagyott a gyermeket nevelő családok zsebében. A programban megszorításokról és negatív bérversenyről is beszélnek. Sz eretném felhívni a figyelmét arra, hogy 2010hez képest több mint 30 százalékkal magasabbak a bérek ma Magyarországon, a megszorítás pedig nem a polgári kormány, hanem a baloldal mániája, amelyhez ön is tartozik. Arra már nem is térek ki részletesen, hogy nemet mondanak a paksi beruházásra, csak arra nem adnak valódi választ, hogy az ennek következtében emelkedő áramárakat, a különbséget ki fizetné ki. (Dr. Szél Bernadett: Mészáros Lőrinc.) Mert ha nem az LMP fizetné ki, akkor majd a magyar családoknak kell . Ennyit a bejelentett programról. Teljesen egyértelmű, hogy amit Ron Werber elkezdett a szocialistáknál, azt az LMPnél folytatja, és az eredménye is ugyanaz lesz. Egy olyan tanácsadót lízingelnek önök, aki a megszorításokkal vegyes hazugságpolitikát java solja Magyarország számára. A magunk részéről köszönjük, nem kérünk belőle. Köszönöm, hogy meghallgatott. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Latorcai János képviselő úr, a KDNP részéről „152 éve ezen a napon avatták fel a magyar tudomány házát” címmel. Parancsoljon! DR. LATORCAI JÁNOS ( KDNP ): Köszönöm a szót. Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Mindenekelőtt engedjék meg, hogy valamennyiüknek kegyelmekben gazdag, áldott , boldog karácsonyi ünnepeket kívánjak. S rátérve a napirend előttimre: több mint 150 éve, 1865. december 11én, több évtizedes hányattatás után avatták föl a magyar tudomány házát, az akkor frissen elkészült Magyar Tudományos Akadémia székházát. Negyven é v telt el Széchenyi híres, a pozsonyi országgyűlésen tett felajánlását követően, mire az első főtitkár, Arany János beköltözhetett dolgozószobájába. Pedig a hazai tudós társaság létrehozására irányuló első gondolat már Széchenyi előtt kilencven évvel megsz ületett, hiszen Bél Mátyás 1735. évi tervezete, majd több más eredménytelen javaslatot követően Bessenyei György „Egy magyar társaság iránt való jámbor szándék” című munkájában indítványozta egy tudományos társaság létrehozását, sőt Fejér György 1809ben m egjelent értekezése erre már egy részletes vázlatot, javaslatot is kimunkált. Talán éppen ezért érdemelte ki Széchenyi a legnagyobb magyar címet, mert képes volt a gondolatokat tettekre váltani. Ugyanis felajánlása kimozdította az elmúlt évtizedek parttala n vitáiban veszteglő helyzetből a magyar tudomány ügyét. 1827ben ugyan az alapítást törvénybe iktatták, de a mai Magyar Tudományos Akadémia elődje csak 1830ban kezdhette meg tényleges működését, miután az uralkodó elfogadta az alapszabályokat és a tudós társaság igazgatósága megtarthatta első ülését Pozsonyban. A cél már akkor is állandó pesti székhelyű és működésű intézmény megteremtése volt, ugyanakkor a császári udvarral szemben elmélyülő viták, majd az 184849es forradalom és szabadságharc és az azt követő megtorlások lehetetlenné tették a tervek megvalósulását. A kiegyezést megelőző enyhülés, valamint az állandó székház építésére létrejött közadakozás,
