Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. december 4. hétfő (264. szám) - A 2014-2020 közötti időszakban Magyarországnak járó uniós források felhasználásáról szóló poiltikai vita - ELNÖK: - DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik):
2650 Horvátországban mennyiért építenek egy kilométer autópályát, ahol viadukt, alagút, vi adukt, alagút, körülbelül így kell megvalósítani, és érdekes módon mégis töredékéből kihozzák, mint nálunk az Alföldön. Ha erre valaki tud egy ép választ adni - nem tudott eddig még senki, tehát erre felhívnám a figyelmet , akkor előrébb juthatunk ahhoz, hogy valójában ezek a költések hogyan tudnak hasznosulni. És azt is mindenképpen el kell mondani, hogy ezeknek az elköltéseknek az ellenőrzése nemcsak hogy a magyar állam részéről felületes - persze, hogy felületes, hiszen általában úgy adják oda, hogy az megfelelő módon a haverokat gazdagítsa , de azért az Európai Unió sem törte agyon magát, bár azt láthattuk, hogy különböző OLAFjelentések születtek, amelyeknek egy részében elrendeli az ügyészség a nyomozást, aztán utána le is zárja ezeket. Vádemelésekre gyakorlatilag, sőt ítéletekre végképp nagyon ritkán találhatunk, hogyha a híreket olvassuk. Ennélfogva azért elvárnánk azt, hogy azok az OLAFjelentések, amelyek egyébként a magyar ügyészségről lepattannak, azok legalább nyilvánosságra hozatalra kerüljene k. Ezt egyébként az Európai Csalás Elleni Hivatal sem tette meg, tehát ők is abban érdekeltek, azt látjuk, hogy az Európai Unió is abban érdekelt, hogy ez az eliteknek egy biznisze legyen, és az emberek vagy akár az ellenzéki képviselők rá se lássanak ezek re a költésekre. Hozzáteszem, hogy ebben még nem tudjuk, hogy gyakorlatban milyen, de előrelépést vetít előre az európai ügyészség az uniós pénzek elköltése kapcsán. Ehhez még önkéntes alapon sem kívánt, úgy tűnik, egyelőre csatlakozni a magyar állam, a ma gyar kormány, miközben ez most már nem egy ránk oktrojált rendszerként, hatáskörbővítésként értelmezhető, hanem azt gondolom, hogy az emberek felé egyfajta transzparenciát, átláthatóságot jelentene, vagy azt bizonyítaná a kormány részéről, ha egy hasonló r endszerhez tudnánk csatlakozni; azt hiszem, míg az elosztás rendszere olyan, amilyen, ezt hiába várhatjuk. Aztán fontos azt is elmondani, ha az EUs pénzekről beszélünk, hogy meg kellene vizsgálni azt is - erről is kevés szó esik , hogy az rendben van, ho gy így vagy úgy, ilyen vagy olyan célokra bizonyos vállalkozások elnyernek különböző összegeket, de ha nagyon alaposan nem vizsgáljuk meg, és nagyon alaposan nem határozzuk meg, hogy ők ezt mire kapják - és Magyarországon sajnos azért a korrupt célok által vezérelt fejlesztések és a haverok előnyben részesítése dívik , akkor ez elképesztő módon piactorzító hatású is lehet. Hiszen azok a vállalkozások, akiknek nincsenek haverjaik, a kormányzati körökben nagyon könnyen amiatt mehetnek tönkre, láthattunk sok ilyet, mivel a másik vállalkozás, amelyik kevésbé hatékony, alacsonyabb béreket fizet, kevesebb hozzáadott értéket termel, úgy jut piaci előnyhöz, hogy hatalmas mértékben megkapja ezeket az összegeket, és tönkreteszi azokat a vállalkozásokat, akik egyébkén t piaci alapon, kapcsolatok nélkül próbálnak boldogulni. Ebben a tekintetben akár még pusztító hatása is lehet ezeknek a pénzeknek így, összességében. Ebben sem láthatunk kimutatásokat, azt kell mondom, hogy nem is véletlenül. És amikor a Jobbik fölvetette a béruniós kezdeményezését, önök elmondták vagy megkérdezték sokszor - persze erre a választ meg nem hallgatva , hogy ezt miből gondoljuk, miből fognak emelkedni a bérek. Egyrészről nem arról van szó, hogy egyik pillanatról a másikra uniós béreket vagy n émet béreket tudnának fizetni a magyar vállalkozások, viszont például ezeknek a pályázatoknak az elbírálásánál igenis lehetne szempont, hogy melyik vállalkozás fizeti meg korrekt módon a magyar alkalmazottait, és ha belegondolnak, hogy hányszor 10 százalék elcsúszik minimális becslések alapján is korrupciós csatornákon, ha ezeket csak munkaerőnövelésre tudnák költeni, tehát a rendszerben benne lévő pénzt hatékony ellenőrzéssel és egy jó elosztási rendszerbe be lehetne csatornázni, akkor 1020 százalékos bé remelésre élből meglenne a keret. Arról meg nem is beszélve, ha olyan vállalkozások kapnák, amelyek hozzáadott értéket tudnak termelni, akkor ezek a hatások egymást erősítve tudnának kiteljesedni. Úgyhogy a felhasználás, azt kell mondjuk, hogy itt sem a le gjobb, és ameddig a talált pénz stratégiája vagy a talált pénz hozzáállása határozza meg ezeket a fejlesztési pénzeket - sajnos az határozza meg , addig túl nagy változást ettől nem is lehet várni.
