Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. december 4. hétfő (264. szám) - A 2014-2020 közötti időszakban Magyarországnak járó uniós források felhasználásáról szóló poiltikai vita - ELNÖK: - TUZSON BENCE, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára:
2641 lélegeztetőgép, nem biztos, hogy a környéken van mentő, az orvos vélhetően kivándorolt külföldre. Lehet ezen kacarászni, de szerintem so kkal szomorúbb a helyzet, mint hogy elvicceljük. Hiszen a helyzet az - maradjunk ennél a példánál , hogy Magyarországon ennek a kormánynak ki kellett volna dolgoznia egy egészségügyi szakdolgozókat érintő szolgálatilakás, illetve bérlakáskoncepciót. Na gyon sok esetben az alacsony fizetésre rakódnak rá azok a lakhatási nehézségek, amelyek együttesen már kezelhetetlen helyzetbe hozzák, mondjuk, azt a szakdolgozót, aki egy vidéki városból Budapesten szeretné megtalálni a számítását, itt szeretné a megélhet ése költségeit fedezni. Nem nehéz megegyeznünk abban, hogy ezen a fizetési színvonalon azért ez lehetetlen. Viszont ha már a nógrádi kutyafitneszt emlegettük, és egyéb, még egyszer mondom, inkább a szocialisták időszakára vonatkoztatható őrültségeket, azér t most is jut egykettő kérdőjeles. Csak kettőt hadd emeljek ki abban a reményben, hogy konkrét államtitkári válasz fog ezekre érkezni. Sajtójelentésekből szemeztem. Már közel 3 milliárd forintból fejleszthet a Garancsi Istvánhoz tartozó Magyar Természetjá ró Szövetség. Nekem a Természetjáró Szövetséggel semmi bajom nincs. A kérdésem az, hogy bármely államtitkár szerint mennyiben indokolható az, hogy az „Alpokaljai kalandozás a SopronFertő térségben” projektre 461 millió forintnál is többet utalnak ki, ille tve a „Bakancsos barangolás a Bakonytól a Balatonig” projektre 430,8 millió forintot. Én el tudom képzelni, hogy ezek értelmes célok, és el tudom képzelni, hogy valamifajta felhajtó erővel bírnak a magyar gazdaságot illetően, de azért kijózanítóak ezek az összegek akkor, amikor mondjuk, a kórházi felújításokat vizsgáljuk Budapesten, vagy azt, hogy Óbudán a Margit Kórház tekintetében van, hogy közösségi megoldási modellt kell alkalmazni adott esetben egy szárny felújítása, kifestése érdekében. Tehát nem azt mondom, hogy az összeférhetetlenségi szabályokat a falig kellene szigorítani, de azt mondom, hogy ha vannak önökhöz közelálló gazdasági szereplők, akkor legalább arra figyeljenek, hogy a közvetlen érdekeltségeikbe tartozó közületek, egyesületek, szervezete k esetében ne szaladjon el ennyire az a bizonyos, és ne lógjon ki ennyire a lóláb. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönjük. Tuzson Bence államtitkár úr jelezte, hogy hozzá kíván szólni a vitához. Öné a szó, államtitkár úr. TUZSON BENCE, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára : Köszönöm szépen, elnök úr. Egy másik aspektusból vizsgálva ezt a kérdést nagyon fontos, hogy megjegyezzük azt, hogy ezeket az uniós forrásokat és az uniós forrásoknak a felhasználását milyen eszköz ként lehet felhasználni, illetve Brüsszel milyen eszközként akarja felhasználni. Azt gondolom, semmiképpen sem célszerű, ha olyan összefüggésekbe hozzuk az uniós források felhasználását, amely alkalmassá teszi arra, hogy büntető jellegű szankcióként alkalm azzák ezeket, hiszen ha a bevándorlás kérdéséről beszélünk és a bevándorlás kapcsolatba hozásáról az uniós forrásokkal, akkor arról van szó, hogy két össze nem tartozó dologgal, azaz az uniós forrásokkal, amelyek az országnak egyébként járnak, pontosan azé rt, mert Magyarország megnyitotta kapuit a nyugateurópai gazdasági társaságok előtt, és ezt vissza kell kompenzálni a magyar gazdaság számára, hogy az egyensúly fennmaradjon, hogy winwin helyzet jöjjön létre, ezért vannak uniós források, nem pedig azért, hogy ezt Brüsszel akár fenyegetésként vagy pedig szankcióként fel tudja használni. Pontosan látjuk azt, hogy az uniós képviselők részéről rendszeresen jelenik meg az a fenyegetés, hogy vagy a fejlesztési forrásokat, vagy a kohéziós forrásokat, vagy akár a z agrártámogatásokat is elvonják. Ez kiterjed a 2020 utáni időszakra is, de a mostani időszakra is, hiszen pont az agrártámogatásokkal kapcsolatban született egy olyan határozattervezet, amelynek a lényege az, hogy vonják meg az uniós forrásokat, illetve c sökkentsék az uniós forrásokat, és a migráció kérdését ebből fedezzék. Nyilván Magyarország számára, ahol kiemelten magas az arány, tehát az az arány, ami nagyjából egyharmada az összes uniós támogatásnak, ami az agráriumba érkezik, ez különösen fájó pont lenne. Szerencsére a 2020 előtti időszakra az európai országok már úgy határoztak - a
