Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. december 4. hétfő (264. szám) - A 2014-2020 közötti időszakban Magyarországnak járó uniós források felhasználásáról szóló poiltikai vita - IKOTITY ISTVÁN jegyző: - ELNÖK: - IKOTITY ISTVÁN jegyző: - ELNÖK: - LÁZÁR JÁNOS, a Miniszterelnökséget vezető miniszter:
2610 működtetni kell, tehát ha az Európai Bizottság tisztviselőit és szakértőit megkérdezzük, akkor 20302035re tehető az, hogy a fölzárkózás eredetileg elhatáro zott 2004es céljai teljesülhetnek. Ezt azért hozom szóba, mert a fölzárkózás meggyorsítása, ami egy nagy társadalmi vita - nem biztos, hogy a közelgő választási kampány a jelenlegi parlamenti ülést alkalmassá teszi arra, hogy ilyen mély társadalmi összefü ggésekről is tudjunk beszélni , hogy egyáltalán objektíve Magyarország felzárkózása vagy a középeurópai régió felzárkózása lehetségese, vagy pedig önálló magyar modellt kell alkotni. Én azt tudom jelenteni, hogy a fölzárkózás érdekében a kormány megtett bizonyos lépéseket. Ilyen például ezen forrásoknak az átcsoportosítása. Korábban, 2014 előtt gazdaságfejlesztésre ebből a kasszából 16 százalékot szántunk. A gazdasági minisztérium döntésének értelmében most 60 százalék megy gazdaságfejlesztésre. A velünk szemben álló, leginkább kritikus ellenzéki intézetek is azt mondják, hogy 5558 százalék az, amit gazdaságfejlesztésre fordítunk. Tehát nem kidobjuk a pénzt, nem elégetjük a pénzt, nem szökőkutakat építünk a pénzből, bár az is nagyon szép dolog, h anem azt gazdaságfejlesztésre szánjuk, közvetlenül a magyar kis- és középvállalkozási szektornak. Tehát az ÁSZnak az a véleménye, amit a szocialistákra mondott, ránk biztos nem lesz igaz, hiszen ők nem tervezték meg a forrásokat, nem tervezték meg az orsz ág javára a pénz felhasználását, mi erre alaposan felkészültünk. Arról nem is beszélve, hogy a pénz lekötése is nehézségeket okozott. Én jól emlékszem, 2010ben a források, a rendelkezésre álló keret 10 százaléka volt lekötve. Ez azt jelenti, hogy a kormán yzás hatékonysága a nullával volt egyenlő 20062010 között, hiszen a rendelkezésre álló pénzt le se tudták kötni. Az Állami Számvevőszék jelentése megállapította, hogy a 20072013 közötti időszakban egy támogatási szerződés megkötéséhez háromnégy esztendő re volt szüksége azoknak, akik vállalkozóként vagy szervezetként támogatásban reménykedtek. Ehhez képest Magyarország 2017. március 31éig a rendelkezésre álló teljes keretnek, ami 9300 milliárd forint, 137 százalékát hirdette meg, illetve több mint 100 sz ázalékát, 110et meghirdetett, és 137re van érdeklődés. Tehát nem arról van szó, hogy meg sem jelentek a pályázatok, hanem már minden pályázat megjelent, és az összes megjelent pályázatra messze nagyobb az előjegyzés vagy az érdeklődés, mint ami korábban rendelkezésre állt. A források 82 százalékát lekötöttük, és 2000 milliárd forintnál tart az idei forráskifizetés; 3500 milliárd forint forrás már kifizetésre került. Ezeket nagyon fontos adatoknak szánom a két teljesítmény összehasonlítása céljából. Tudom, hogy ilyen mély és alapos vitára manapság a politikában sem érdeklődés, sem szándék nincsen, mégis fontosnak tartom azt, hogy a kormányzati teljesítmény számokban mégiscsak mérhető adat. Azt gondolom, ezek a számok objektíve bizonyítják azt, hogy a ciklus első három évében meg tudtuk oldani a teljes pályáztatást, 82 százalékban a források lekötését, és nagyon nagy nagyságrendű kifizetést is, 3537 százalékos kifizetést is meg tudtunk valósítani. Ráadásul a munkánkat ellenszélben kellett elvégeznünk. A korá bbi időszakkal ellentétben a brüsszeli bürokrácia nem karolta fel Magyarországot; 20072013 között a Gyurcsány- és a Bajnaikormány nagy kedvence volt az európai bürokratáknak, ezt mi magunkról nem állíthatjuk. Ráadásul az európai bürokraták munkáját nagyb an segítik azok a közpénzből működő európai parlamenti képviselők, akik feljelentésgyárakat üzemeltetnek. Lényegében Soros Györgytől kapott stencilekkel, úgy, mint régen, másolják a feljelentéseket biankóban folyamatosan, csak a neveket és az adatokat kell kitölteni, és ömlik az Európai Bizottság különböző formáiba, különböző szervezeteibe a feljelentések száma. Szeretném azt elmondani, hogy az európai bürokraták a folyosón, amikor az ember hozzájuk megy - erről a megbeszélésről én most Brüsszelbe indulok , arról panaszkodnak, hogy a legtöbb feljelentés az Európai Unió 28 országából Magyarországról, méghozzá magyar európai parlamenti képviselőktől érkezik. Ebben nagyon jól teljesít Jávor Benedek korábbi parlamenti képviselőtársunk, az LMP korábbi oszlopos f rakciótagja, aki önmagában egy feljelentésiparágat és feljelentésgyárat
