Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. december 4. hétfő (264. szám) - Egyed Zsolt (Jobbik) - az igazságügyi miniszterhez - „Önök miért nem akarják, hogy a bűnösök bűnhődjenek?” címmel - ELNÖK: - EGYED ZSOLT (Jobbik): - ELNÖK: - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár:
2592 Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ebben a témában valóban több levélváltás és vita zajlik itt a parlamentben. A minisztérium és az állatvédő szervezetek között viszont jó a kapcsolat. Le kell szögeznünk, hogy a jogos az állatvédők és a jó érzésű állampolgároknak az az igénye, hogy az állatok megfelelő védelemben részesüljenek. A problémá k azonban sokkal összetettebbek annál, mint ahogy ön itt egy huszárvágással a büntető törvénykönyv szigorításával megoldaná, hiszen ön is tudja, hogy az alapesete két év az állatkínzásnak, és minősített esetben három év szabadságvesztést lehet kiszabni. Ép penséggel a büntető törvénykönyvnek az a szigorítása tette ezt lehetővé, amit az előző kormányzati ciklusban vittünk át, amely külön törvényi tényállásban szabályozza az állatkínzást, a korábbi szabályozáshoz képest jelentősen megemelte a kiszabható szabad ságvesztés mértékét, és minősített esetén pedig - mint említettem - háromévnyi szabadságvesztést tesz lehetővé. Megjegyzem egyébként, van olyan bírósági precedens, ahol kétévnyi letöltendő szabadságvesztést szabtak ki. Ha összevetjük azzal, hogy az emberöl ésnek is vannak olyan alakzatai, amikor öt év a kiszabható szabadságvesztés, akkor ha a három évet összevetjük az állatokkal, akkor szerintem el kell ismernünk, hogy valóban szigorú szabályozás az, ami Magyarországon van. Nagyon nem szerencsés politikai üg gyé emelni egy ilyen kérdést, hiszen maguk az állatvédő szervezetek is elfogadták, hogy nem a büntető törvénykönyv tartalmával van a baj vagy éppen a büntetés kiszabható mértékével, hanem lassabban alkalmazkodik hozzá a bírói gyakorlat, és még számtalan ol yan ága van ennek a területnek - oktatás, nevelés, hatósági gyakorlatok kialakulása , amiben valóban előre kell lépni, és remélem, hogy itt az elmúlt évek is ezt igazolták, hiszen korábban ilyen mértékű szabadságvesztések kiszabására nem került sor; látsz ik a szigorodó bírói gyakorlat is. (14.00) Majd a következő válaszban néhány esetet is említeni fogok. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK : Köszönöm, államtitkár úr. A képviselő úrnak viszonválaszra van lehetősége. EGYED Z SOLT ( Jobbik ): Tisztelt Államtitkár Úr! Az, hogy lassabban alkalmazkodik a bírói gyakorlat, az nem vigasz sem ezeknek az állatoknak, amelyeket így elpusztítanak, sem az állatvédőknek; pontosan nekünk lenne rá egyébként lehetőségünk, hogy a bíró i gyakorlat rendszerébe egy kicsit belesegítsünk, azáltal például, amit én javaslok folyamatosan és benyújtok, hogy ne legyen lehetőség a bizonyított súlyos állatkínzásos eseteknél a felfüggesztett börtönbüntetés kiszabására, tehát letöltendő börtönbünteté st kapjanak az elkövetők. A másik része meg az, államtitkár úr, hogy ön hivatkozott rá, hogy szabtak ki letöltendő börtönbüntetést. Akkor mondjon el nekem egy statisztikát! Engem az érdekelne, hány letöltendő börtönbüntetést szabott ki a bíróság ilyen ügye kben, és ez hogyan arányosítható az ilyen ügyekben megtett feljelentések számához. Szerintem olyan minimális lesz a szám, hogy ki sem tudja mondani, és ez itt a probléma, tisztelt államtitkár úr, hogy önök ezeket a kérdéseket nem veszik komolyan, pedig ez csak akarat kérdése lenne, és itt a Magyar Országgyűlésben ezen lehetne változtatni. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Viszonválaszra van lehetősége az államtitkár úrnak is. DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztérium i államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Nem először vitatkozunk itt a parlamentben olyan alapvető dolgokon, hogy a bíróság önálló hatalmi ág, és magának a törvényhozásnak sincs olyan jogköre, hogy átvegye a szerepét, és gyakorlatilag bírói mérlegelés nél kül kényszerítse a bírókat arra, hogy ítéleteket
