Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. szeptember 20. szerda (240. szám) - Az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, és másrészről a Vietnami Szocialista Köztársaság közötti átfogó partnerségi és együttműködési keretmegállapodáshoz csatolt, a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevétele célj... - DR. KOVÁCS ZOLTÁN, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója:
248 Tisztelt Ház! Vietnam az utóbbi két évtizedben gyors gazdasági és társadalmi átalakuláson ment keresztül, a világgazdaságba való integráció mellett. (10.40) Az idősebbek talán még emlékeznek, a hatvanashetvenes évek elején minden hír úgy kezdődött, hogy Hanoi és Saigon; ma már egészen más világ van, a szörnyű háborúnak vége van, komoly a gazdasági fejlődés, a régió egyik leggyorsabban fejlődő országa, 2010 és ’16 között átlagosan 6 százalékos GDPnöveked éssel. ’95 óta tagja a Délkeletázsiai Nemzetek Szövetségének, aktív szerepet játszik a délkeletázsiai integráció elmélyítésében. Vietnam a szövetség és az Európai Unió közötti kapcsolatok koordinátorának szerepét töltötte be 2012 és ’15 között, és az Eur ópai Unió által is elismert munkát végzett a kapcsolatok fejlesztése érdekében. Az Unió Vietnam harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere. A fejlesztési együttműködés terén az Unió Vietnam legjelentősebb adományozója, a 201420as időszakra 400 millió euró került elkülönítésre ezen célból, amelynek fő területei a jó kormányzás, az energetika, az éghajlatváltozás elleni küzdelem. Mindezek alapján megállapítható, hogy Vietnam az Unió egyik fő partnere DélkeletÁzsiában. Az együttműködés alapja a ’16ban hatál yba lépett keretmegállapodás. A partnerségi és együttműködési keretmegállapodás fontos előrelépést jelentett az Unió délkeletázsiai fokozott politikai és gazdasági szerepvállalása tekintetében. Tartalmazza az előterjesztés az emberi jogokra, a Nemzetközi Büntetőbíróságra, a tömegpusztító fegyverekre, kézi- és könnyűfegyverekre, a terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozó uniós sztenderd politikai záradékokat. Megerősíti az ágazati együttműködést számos szakpolitikai területen, mint például az adóügyek, a mig ráció, az egészségügy, az éghajlatváltozás, az energia, az oktatás, a kultúra, a munkaügy, a foglalkoztatási és szociális ügyek, a tudomány és technológia, valamint a közlekedés terén. Foglalkozik továbbá a jogi együttműködéssel, a pénzmosással és a terror izmusfinanszírozással, a szervezett bűnözéssel és a korrupcióval szembeni küzdelemmel, valamint kiterjed a Vietnamot különösen érintő területekre: emberi jogok, jogállamiság, de a háborúból visszamaradt robbanószerkezetek s a többi, sorolhatnám, nagyon szé les körű a spektrum. Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Magyarország és Vietnam hagyományosan jó kapcsolatokat ápol egymással. Magyarország és Vietnam 1950ben létesített diplomáciai kapcsolatot. 2006 elején bezárt a Ho Si Minhvárosi főkonzulátusunk, ’15 márciusában újrakezdte a működését, s egy dolog mellett még nem mehetünk el: a visegrádi országok együttműködése keretében ez év április 1jétől Csehország, Szlovákia és Lengyelország képviseletében is ad ki schengeni vízumokat. Hazánk Vietnamban jelentős kapcsolati tőkével rendelkezik, hiszen mintegy négyezer főre tehető az az értelmiségi kör, akik valamikor Magyarországon tanultak. Nekem is volt annak idején futballistatársam, Csunak hívták, és a Nemzetközi Előkészítő Intézetben tanulta a magyar nyelvet; nem volt olyan időpont, amikor ne ért volna rá bármilyen közös programra. Ő azóta Vietnamban javítja a magyar kapcsolatokat. A Stipendium Hungaricum ösztöndíj keretében jelenleg is 101 vietnami diák folytat hazánkban tanulmányokat. Több intézményi kooperá ció van, például a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, vannak testvértelepülések, a különböző szakminisztériumok között is megélénkülő ütemben folyik a kapcsolatépítés, 2010 áprilisában megalakult itt a parlamentben a magyarvietnami baráti tagozat, rendszeres a kapcsolat a két ország törvényhozása között. A jó együttműködés, a rendszerváltás utáni évek politikai és gazdasági szerkezetátalakításában szerzett tapasztalatok jó alapot biztosítanak a kétoldalú kooperáció további szélesítésére. Egyszóval is, tisztelt Ház, a kétoldalú megállapodások, az intézményi együttműködések mind a bilaterális kapcsolatok stratégiai építésének célját szolgálják annak érdekében, hogy a hagyományos baráti reláció mindkét ország érdekeit szem előtt tartva, érdemben fejlődjön a XXI. s zázad kihívásai
