Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. november 28. kedd (262. szám) - Egyes agrárszabályozási tárgyú törvényeknek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvénnyel összefüggő és más célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - SALLAI R. BENEDEK, az LMP képviselőcsoportja részéről:
2398 másik meg, hogy hogy lehet a hatalmat megtartani. És nyilvánvalóan az, hogy ebben az esetben milyen gazdálkodási érdekek vannak mellette, az nagyon egyszerű, ugyanis gyakorlatilag a Mohoszegyesületek azt cs ináltak eddig is az államtól megkapott vizekkel, amit akartak, és jelentős részben a feketén értékesített horgászjegyeik révén tudták a tógazdaságoktól feketén vásárolt halakkal feltölteni a vizeket. Ez egy általános gyakorlat mind a Mohoszkezelésű tavakn ál, mind másutt. Na most, ez bebetonozza, hogy a Mohosz nélkül ne lehessen itt senkinek semmilyen buli, őneki ebből részesedni kell. És nyilvánvalóan az, hogy a Mohosz ebben részt vesz, felveti jó néhány esetben azt, hogy a Mohosz a magánfenntartású tavakh oz hogyan fog hozzájárulni. Mit fog tenni egy magántóért? Amikor valaki egy bányatavat átalakított, akkor miként fog ebből részesülni? De mondom a másik kérdést: idáig a magántavaknál volt az állandó, hogy mondjuk, idegenhonos adventív fajokkal telepítések ből csináltak horgászati turizmust: afrikai harcsa, amur, ezek voltak a telepítéses sporthalak. Ezt most a Mohosz szeretné, hogy a saját rendszerében is megvalósítsa, a saját kezelésű tavaknál, ami elég undorító ugye, valakinek, aki a honos halfauna védelm ét lenne hivatott szolgálni egy szervezetként, és mindennek a lehetőségét megteremti, hogy rálásson az összes többi intézkedésre, hogy ki, hol, hogyan horgásztat. Gyakorlatilag ezek az egyesületek a napijegyes horgásztatással rengeteg feketepénzt termelne k, és ők lehetnek a termelők legnagyobb számla nélküli felvásárlói. A jelenlegi szigorúan központosított rendszerben ezt nem tudták megcsinálni a vezetőség tudta nélkül, most nyilvánvalóan a vezetőség is benne van a buliban, tehát csak az a maffiamódszer j ó a Fidesznek, amiben ő is részesülhet. Tehát a lényeg az, hogy megint egy kőkemény üzleti érdek áll egy olyan szabályozás mögött, hogy mi is legyen a halakkal. Az ingatlannyilvántartással kapcsolatos problémák jelentős részét érintette Gőgös Zoltán képvis előtársam, és nyilvánvalóan egyébként felmerül itt néhány dolog, ami esetleg tényleg pozitívan hathat, ugyanakkor még mindig nincs leegyszerűsítve az, hogy amennyiben a jelenlegi szempontokat figyelembe vennénk, és azt mondanánk, hogy az az államigazgatás rendszere, hogy egyszerűsítse az állampolgároknak a hozzáférést, akkor miért kell a földtulajdon melletti, saját tulajdonú földhasználati bejelentés mellett egyéb alternatív nyilvántartásokat csinálni, amit a mai nap az MVH megcsinál. A mai napig nem tudjá k megmagyarázni! Tehát valakinek be van jelentve a területhasználata, még a saját tulajdonomba is be kell jelentenem, ugye, akkor használom jogszerűen, és ezután minden évben rajzolgathatom a térképet a saját földemre azért, hogy pluszszankció ne legyen. H abár minden további nélkül a földhivatalból lekérhetik az adatokat, hogy csak arra kaphasson egy területalapú támogatást valaki, ha annak bejelentett területhasználata van. Elmondom, hogy miért kell ez a rendszer: azért, amire ’13ban Gőgös Zoltán itt rámu tatott, hogy lehessen feketén igényelni területalapút. Hát semmi más értelme nincsen ennek a bonyolított rendszernek! Mert ha nem adnának területalapú támogatást, csak a bejelentett földhasználó után, akkor soha az életben nem lenne lehetőség arra, hogy va laki ezzel visszaéljen. De önök nem ezt teremtik meg, hanem a rendszert egy kicsit inkább bonyolítják, hogy az átláthatóság nehogy egyszerűsödjön, és azt mondják, hogy ez a bürokráciacsökkentés érdekében van. Nem! Az lenne a bürokráciacsökkentés érdekében, ha a földhivatal átadná a támogatást kiszolgáló jogosultnak, legyen az az Államkincstár vagy az MVH, az adatokat, és az alapján kapnák meg a támogatást. De itt a rendszernek a bonyolítására kerül sor. Megyek tovább, mert ugye 17 törvényt kellene érintenem , és még csak a negyediknél tartok. Itt van az erdőről szóló törvény. Hatályukat vesztik azok a rendelkezések, amelyek az erdővédelmi bírság kiszabását teszik lehetővé az erdészeti hatóság számára az erdészeti jogsértést elkövetővel szemben, arra való hiva tkozással, hogy ez a Ket.et leváltó általános közigazgatási rendtartás hatálybalépésével függ össze. De itt konkrétan arról van szó, hogy a faanyag származásának az igazolásával kapcsolatos kötelezettséget teszik előre a szállítási felhasználási esetekben . Ez olyan, mintha direkt az illegális fakitermelést akarnák segíteni. Idáig az erdészeti hatósági feladatot ellátó hatóságnak - korábban önálló szakhatóságnak, most a kormányhivatalon belül van - megvolt az ezzel
