Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. szeptember 20. szerda (240. szám) - A Magyarország Kormánya és a Lengyel Köztársaság Kormánya között a diplomáciai ingatlanok jogi helyzetének kölcsönös rendezéséről szóló Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. LEGÉNY ZSOLT, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
238 hogy kölcsönösen gazdagodunk vele. Próbálom elkerülni az üzleti kifejezéseket a mostani felszólalásomban, mert úgy gondolom, hogy ez a mostani elegáns gesztus többről szól, mint egy jó üzlet, többről szól, mint egy közös jogi megállapodás. A nagykövetségek jelképek, egy országot képviselnek, rajtuk minden ors zágban megtaláljuk zászlónkat. Ezek elé az épületek elé vonulunk, ha az együttérzésünket vagy éppen az elégedetlenségünket fejezzük ki a képviselt országgal. Ezek az épületek oltalmat adnak a veszély idején, egy ország fogad be, ha ide menekülünk, ezért én úgy gondolom, hogy ez a tulajdonjogi elismerés a két nép kölcsönös elismerésének szól. Kérem a tisztelt Házat, hogy szavazataikkal tegyék lehetővé ezt a kétoldalú gesztust. Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK : Köszönö m szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Az MSZP képviselőcsoportjának vezérszónoka Legény Zsolt képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. DR. LEGÉNY ZSOLT, az MSZP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisz telt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat egy jegyzőkönyv kihirdetéséről szól, amely rendelkezéseinek értelmében a kölcsönösség jegyében a varsói magyar diplomáciai ingatlanok tulajdonjoga a magyar államra, míg a budapesti lengyel diplomácia i ingatlanok tulajdonjoga a lengyel államra kerül átruházásra. Az említett ingatlanok tulajdonjogának rendezése révén úgy a magyar, mind pedig a lengyel fél számára egy tiszta jogi helyzet teremtődik. A jegyzőkönyvet aláíró felek a kétoldalú kapcsolatok fe nntartásának és gyakorlásának megkönnyítése érdekében kölcsönösen mentesíteni kívánják egymást az ingatlanok használatából eredő minden adó és díj megfizetése alól. A jegyzőkönyv rendelkezik a felek kölcsönös átruházásairól, a jegyzőkönyv tárgyát képező in gatlanok pontos megjelölésével, valamint a diplomácia szabályai szerint egy jelképes vételár feltüntetésével. A magyar fél a jegyzőkönyv megkötése révén a lengyel fél által rá ruházott ingatlanokért cserébe lemond az őt egy korábbi államközi szerződés alap ján megillető varsói telek iránti igényéről. Rendelkezik az átruházott ingatlanok szabad forgalomképességéről, a kizárólagos diplomáciai célra történő értékesítés feloldásával egyidejűleg. Ahogyan államtitkár úr is említette egyébként az expozéjában, mondh atnánk, hogy ez egy jogtechnikai kérdés, de azt gondoljuk, hogy ezen egyébként túlmutat ez a megállapodás, ennek értelmében a Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselőcsoportja természetesen támogatja az előterjesztés elfogadását. Azonban a magyarle ngyel kapcsolatokról beszélünk, és ezt megtette Szabolcs képviselőtársam is és természetesen államtitkár úr is expozéjában, azért - hogy is mondjam? - a politikai apropó kapcsán el szeretnék mondani néhány dolgot, hogy mi hogyan látjuk a magyarlengyel kap csolatokat. Mint ismeretes, a két országot irányító uralkodóházak már államalapításaink időszakától nagyon szoros családi és diplomáciai kapcsolatokat építettek ki egymás között, amely mögött ott volt egyébként a katolikus egyház is, és itt nagyon sok szen tet - Szent Adalberttől kezdve Szent Imrén keresztül nagyon sok mindenkit - lehetne sorolni. A legfontosabb személyiség egyébként szerintünk Nagy Lajos király és lánya, Szent Hedvig, akiknek a tevékenységéhez köthető az egyetlen magyar alapítású szerzetesr end, a pálosok Lengyelországba telepítése, a częstochowai kolostor alapítása. A két nép tehát mindig össze tudott fogni az érkező veszéllyel szemben, mindig segítettünk egymásnak, amikor a függetlenségünkről volt szó. 1830ban és 1863ban magyar önkéntesek ezrei vettek részt a lengyelek oldalán, több százan hősi halált haltak a független Lengyelországért. Ugyanígy tettek a lengyelek 184849ben, amikor Bem apó vezetésével önkéntes lengyel régiók harcoltak a független Magyarországért. Majd 1920ban a lengyel bolsevik háborúban újra Magyarország segítette a lengyeleket. 1939ben a németek és a szovjetek által megszállt Lengyelországból menekült hozzánk több mint százezer lengyel civil és
