Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. november 28. kedd (262. szám) - A Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló 2013. évi CCXLI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik):
2332 képviselő úr azt mondta az expozéjában, hogy akkor most még egy takarítónak is akár nyilatkozatot kell tennie, ahogy mondtam már, nem ennek a bizottságnak a munkáját segíti. Mintha ilyen technikai módosítások lennének. Emiatt nem is nagyon értettük, hogy miért kellett ennek most a Ház elé jönnie. Ezeket csupán azért mondtam el, mert több ellenzéki képviselőtársam is mondta, hogy nem igazán érti, hogy ha módosítunk egy törvényjavaslatot, akkor azt miért nem érdemben tesszük meg. Mert valószínűleg lenne egyébként érdemben való módosítás is. Elnök úr, köszönöm a le hetőséget. (Gúr Nándor tapsol.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Szilágyi György képviselő úrnak, Jobbikképviselőcsoport. SZILÁGYI GYÖRGY ( Jobbik ): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A Jobbik Magyaro rszágért Mozgalom ezerszer elmondta már, én saját magam is ezerszer elmondtam már, hogy mi a véleményünk, hogyan kellene Magyarországon a lusztrációt alkalmazni, hogyan kellene a múltat feltárni, hogyan kellene az ügynöklistákat nyilvánosságra hozni. És ha tetszik önöknek, ha nem, nem egy retorikai túlzás az ezres szám, az ezer felszólalás mostantól kezdve tény. Nézzünk rá erre a törvényjavaslatra, amit önök most éppen itt javasolnak. Már eleve ott egy kicsit furcsának találom, hogy egy ilyen intézménynél, amely a kommunista diktatúrát próbálja meg feltárni, és azokat a bűnösöket próbálja meg megnevezni, próbálja meg felkutatni azokat az eseteket, amiket fel kellene tárni… A kommunista diktatúrákra legjellemzőbb az volt, hogy egy egyszemélyi vezetés volt, so kszor egyébként, lehet mondani, személyi kultuszra épülő vezetés volt, amit a fiatalok már kevésbé ismerhetnek vagy ismerhetnének, ha nem lenne az elmúlt hét év. Mert az elmúlt hét évben már azok a fiatalok is, akik nem éltek esetleg a kommunista diktatúrá ban, a Fideszkormányzásnak és Orbán Viktornak köszönhetően némi betekintést kaphatnak abba, hogy vajon milyen lehetett az úgynevezett kommunista diktatúra annak idején; milyen lehetett az a diktatúra, ahol nem volt szólásszabadság; milyen lehetett az a di ktatúra, ahol a sajtót teljes mértékben a párt irányította, és csak olyan hírek jelenhettek meg, amelyeket a párt jóváhagyott, a fényes tekintetű vezető jóváhagyott. Milyen lehetett az az időszak, amikor embereket csupán a meggyőződésükért, csupán a gondol ataikért börtönbe lehetett zárni. Milyen lehetett az az időszak, amikor a magyar társadalom egy jelentős része rettegett attól, ha éppen nem a kommunista elveket vallja, akkor elbocsátják, nem léphet előre. Ugyanebben a korszakban kezdünk el élni, hiszen a ki nem fideszes, az retteg, hogy kirúgják a munkahelyéről. Retteg, hogy nem léphet előrébb. A média nagy része csak azt szajkózza, amit a Fidesz úgy gondol, hogy megfelelő, és még sorolhatnánk azokat a jellemvonásokat, amelyek a kommunista diktatúrákra jel lemzőek voltak, és sajnos kezdenek visszaszivárogni a magyar közéletbe, a magyar társadalomba is. Pedig úgy gondoltuk, hogy 1990 után, az úgynevezett rendszerváltás után soha többet nem lesz egypártrendszer, most jelen pillanatban egy fél lépésre vagyunk a z egypártrendszer kialakulásától. Ez egyértelműen önöknek köszönhető. És amikor egy ilyen szervezetről beszélünk, akkor ebből is látszik az önök hozzáállása, hiszen ennél a szervezetnél a mostani változások, amiket Répássy képviselő úr adminisztratív hatás körök megreformálásával és az elnöknek többletjogok biztosításával indokolt, semmi másról nem szólnak, mint hogy a NEBnél az elnök szinte egy személyben vezesse ezt a szervezetet. Ő dönt arról, hogy milyen munkacsoportok legyenek, azoknak milyen legyen az összetétele, milyen szakértőket alkalmazzanak, milyen legyen a hivatali munkarend. És - itt mindjárt idézek - önök ezt azzal indokolják a részletes indoklásban, hogy „Az elnöknek azon jogköre, hogy javaslatot tesz (tehet) a Bizottság ügyrendjére, napirend jére, a Bizottság által vezetett munkacsoportok összetételére, a Bizottság és a Hivatal éves kutatási munkatervére, nem segíti elő a testület
