Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. november 28. kedd (262. szám) - A Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló 2013. évi CCXLI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. RÉPÁSSY RÓBERT
2320 bizottság ügyrendjére, napirendjére, a bizottság által vezetett munkacsoportok összetételére és a bizottság, valamint a hivatal éves kutatási munkatervére most a testület tesz javaslatot, tehát az elnök javaslatait, az elnök döntéseit a testület elu tasíthatja. Azonban szükség van arra, hogy mégiscsak valaki kijelölje az ütemezett kutatási munkatervet és az ütemezett feladatokat annak érdekében, hogy a Nemzeti Emlékezet Bizottsága az Alaptörvény szerinti alkotmányos feladatát teljesíteni tudja. Ezért az elnök a hatékony működés érdekében a jövőben meghatározhatná a munkacsoportok összetételét, az általuk ellátandó feladatokat és az éves kutatási munkatervet, valamint a bizottság ügyrendjét. Továbbá, mivel a Nemzeti Emlékezet Bizottságának hivatala is m űködik, a hivatal alapító okiratát, illetve szervezeti és működési szabályzatát is az elnök határozná meg, ahogy a hivatali munka ütemét vagy az előre látott kutatómunkák ütemezését is az elnök fogja meghatározni. Természetesen ebben kikéri a tagok vélemén yét is, azonban valakinek végső soron döntést kell hoznia. Az elnök a hatékony működés érdekében a jövőben kutatási munkacsoportokat hozhat majd létre. A bizottság külső szakértőket vehet igénybe, de a külső szakértőkkel kapcsolatos pénzügyi kötelezettségv állalás tekintetében nem volt eddig egyértelmű az elnök egyszemélyi felelőssége, hiszen a bizottság tagjai is igénybe vehetik ezeket a szakértőket, de az elnöknek a bizottság és hivatalának költségvetését általánosságban is figyelemmel kell kísérnie. Az el nök felel a Nemzeti Emlékezet Bizottságának költségvetéséért. Ezért szükség van arra, hogy a szakértők igénybevételénél, különösen, ha az pénzügyi kötelezettségvállalással jár, az elnöknek nagyobb beleszólása legyen, lényegében egy hozzájárulás szükséges a jövőben az ilyen munkák megrendeléséhez. Ezen túlmenően pénzügyi tekintetben szükséges utasítási jogot is adni az elnök számára. A törvényjavaslat további rendelkezései az elnökhelyettes lemondása szabályainak pontosítása, mert eddig nem volt teljesen egy értelmű itt a normaszöveg. A tudományos kutatómunkákról szóló éves jelentések struktúráját a jelenlegi jogszabály nem kellő módon határozza meg, nem célravezetően határozza meg, túlságosan is kötött az éves jelentések formája, ezért itt a formát megváltozt atná, eltörölné a bizottság, legalábbis az eddigi formát eltörölné a bizottság számára az új törvényjavaslat. Ez azt jelenti, hogy sokkal olvasmányosabb, sokkal - hogy úgy mondjam - népszerűbb formában is tudja a jelentéseit megjelentetni a bizottság, tehá t nem kell szükségszerűen valamilyen merev, szigorú jogi kötöttséghez alkalmazkodnia. (11.40) A bizottság az alaptevékenységéhez kapcsolódóan megbízási szerződést köthet bizonyos személyekkel, azonban a Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló törvény egy fel tételhez köti, hogy kiket alkalmazhat csak a Nemzeti Emlékezet Bizottsága vagy a hivatala. Mégpedig azokat, akik semmilyen módon nem vettek részt az állampárti szervezetek működtetésében. Ezzel van némi probléma. Az első probléma az, hogy a hivatal alaptev ékenységébe tartozó, például takarítói tevékenységre is kiterjed ez a foglalkoztatási tilalom, tehát nem sok értelme van annak, hogy olyan munkatársakat, hogy úgy mondjam, fizikai munkatársakat ne lehessen foglalkoztatni, akik esetleg korábban valamilyen k apcsolatban álltak a hivatal tevékenységével vagy most a Nemzeti Emlékezet Bizottsága által vizsgált tevékenységbe tartozó szervezetekkel. Ugyan ennek nem sok gyakorlati jelentősége van, pusztán annyi, hogy nyilatkozatot kell tetetni még egy takarítóval is . Azonban - hogy úgy mondjam - az értelme megkérdőjelezhető ennek az előírásnak. A jövőben tehát ezt a nyilatkozattételt kizárnánk, vagy pontosabban, nem lenne szükséges, különösen az 1972. február 14ét követően születettek esetében, akik, mondjuk úgy, ho gy a rendszerváltozáskor még nem töltötték be a 18. életévüket, hiszen a törvény most előírja az ő esetükben is a nyilatkozattételt, és egy foglalkoztatási akadályt képezne az esetükben, ha nem tesznek nyilatkozatot. Nincs szükség arra, hogy olyan személye k esetén, akik 1972. február 14e után születtek - hangsúlyozom, utána születtek , tehát akik a rendszerváltáskor még nem voltak 18
