Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. november 27. hétfő (261. szám) - Kónya Péter (Független) - a miniszterelnökhöz - „Miért fél az Orbán-kormány az Európai Ügyészséggel való megerősített együttműködéstől?” címmel - ELNÖK: - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár:
2200 Az európai ügyészség bizonyos feltételek mellett jogosult lesz nyomozások és vádhatósági eljárások lefolytatására az uniós strukturális alapokat érintő csalások és áfacsalások, valamint az Unió pénzügyeit, érdekeit sértő egyéb bűncselekmények esetében, hozzájárulva ezzel az uniós költségvetés megerősítéséhez és hatékonyabb védelméhez. A csatlakozás a tagállamoknak önkéntes, ugyanakkor több európai uniós vezető pol itikus, köztük VJourová, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa is arról nyilatkozott, hogy azon tagországok, amelyek nem biztosítják az uniós kohéziós pénzek felhasználásának átláthatóságát, korrupciómentességét, a jog uralmának érvényesülését, a követk ező költségvetési ciklusban jelentős támogatásoktól eshetnek el. Miután a magyar kormány mind ez idáig nem jelezte Magyarország csatlakozását, illetve csatlakozási szándékát, határozati javaslatot nyújtottam be erről a parlamentnek, amelyet a parlament Eur ópai ügyek bizottsága után 2017. november 14én kormánypárti többségű szavazatokkal önök tárgysorozatba sem vettek. A tárgysorozatbavételi vita során kormánypárti képviselőtársaim azzal érveltek és arra hivatkoztak, hogy egy esetleges csatlakozás során sér ülhetne Magyarország szuverenitása, és mindez alkotmányos aggályokat vethet fel. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen szervezet működése, mint például ahogy egy közös európai hadsereg létrehozása is, amit egyébként az Orbánkormány is támogatna, felvethet ilyen kér déseket, ugyanakkor a csatlakozó húsz tagállamot ez egyáltalán nem zavarja. Akkor minket miért is zavarna? Az úgynevezett gránitszilárdságú Alaptörvényt önök már számos alkalommal módosították. A vita során jeleztem, hogy ellenzéki képviselőtá rsaimmal készek vagyunk biztosítani a kétharmados többséget az Alaptörvény módosításához, ha csak ez lenne az akadálya annak, hogy Magyarország csatlakozzon az európai ügyészséggel való együttműködéshez. Álságos tehát az Alaptörvényre hivatkozva elutasítan i azt, hogy egy európai ügyészi szervezet ellenőrizhesse az európai adófizetők által befizetett összegek felhasználását, és visszaélések esetén eljárást indíthasson akkor, ha ezt a magyar ügyészség nem teszi meg. Egy olyan országban, ahol a kormánytagok és a kormánypárti képviselők nem érintettek korrupciós ügyekben, érdekük, hogy ne kerüljön rájuk a csalók szégyenbélyege (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) , ezért nyugodt szívvel engedik, hogy vizsgálódhasson náluk az európai ügyészség (Az e lnök ismét csenget.) , hiszen semmi takargatnivalójuk, félnivalójuk nincs. Kérdezem tehát, hogy miért fél az Orbánkormány az európai ügyészséggel való megerősített együttműködéstől. Várom válaszát, államtitkár úr. ELNÖK : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Az interpellációra Völner Pár államtitkár úr válaszol. Öné a szó, államtitkár úr. DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Elöljáróban: az Orbánkormány nem fél semmitől, ami ebben a felvetésben szerepel. A magyar kormány mindvégig egyetértett azokkal az alapvető célkitűzésekkel, amelyek az európai ügyészség létrehozása mögött húzódtak, és amelyekre figyelemmel a lisszaboni szerződés elfogadásakor megteremtették a tagállamok egy ilye n szerv létrehozásának a lehetőségét. Mindvégig komoly szakmai munkával, konstruktívan vettünk részt ezeken a tárgyalásokon, és a jogbiztonság megőrzése mellett azt a célt tartottuk szem előtt, hogy a gyakorlatban jól működő és hatékony szervezet jöjjön lé tre. Ugyanakkor fel szeretném hívni a figyelmet arra, hogy az európai ügyészség felállításával a tagállamok - büntetőjogi szuverenitásuk és az állam egyik alapvető funkciójának korlátozását vállalva - az egyik leglényegesebb hatáskörük egy részét adnák át az Európai Uniónak. Ezért álláspontunk szerint a rendelethez való csatlakozás csak akkor fogadható el, ha az a legteljesebb mértékben tiszteletben tartja a tagállamok alkotmányos berendezkedését és az Európai Unió jogának olyan alapvető princípiumait, mint a szubszidiaritás és az arányosság elve.
