Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. november 27. hétfő (261. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - Bizottság felkérése előterjesztés tárgyalására és döntéshozatalára - Dr. Hiller István (MSZP) - az emberi erőforrások miniszteréhez - „A gimnáziumokról és a magyar oktatásról” címmel - ELNÖK: - DR. HILLER ISTVÁN (MSZP): - ELNÖK:
2185 eltöröltük, ingyenes nyelvvizs gázási lehetősége van mindenkinek 35 év alatt. A felvételi jelentkezési régi „B” lapok díját eltöröltük, hogy az első három jelentkezést ingyen tehesse meg mindenki, hogy az se lehessen akadály, hogy valaki azért nem jelentkezik a felsőoktatásba, mert ninc s pénze a felvételi eljárás díjára. Bővítjük a kollégiumi férőhelyeket, és mindemellett növeltük a doktoranduszi ösztöndíjasokat. Ha megnézzük a társadalmi arányokat vagy a különböző végzettséggel rendelkezők arányát Magyarországon, akkor azt láthatjuk, ho gy a kormányzásunk időszakában 2011 és 2016 között 49 százalékról 54,6 százalékra, 5,5 százalékkal nőtt a legalább érettségivel rendelkezők aránya. A diplomával rendelkezők aránya, tehát a felsőfokú oklevéllel rendelkezők aránya pedig 19 százalékról 22,8 s zázalékra, majdnem 4 százalékkal emelkedett. Nem igaz, amit ön állít tehát, tisztelt képviselő úr, hogy ez a kormány visszafogná, hogy bárkinek lehetősége legyen diplomát vagy érettségit szerezni. Ne feledje, hogy a szakképzést úgy alakítottuk át, hogy tov ábbi, közel 300 ezer fiatalnak van lehetősége a szakképzésben is végzettséget szerezni. A napokban publikálta az Eurostat a sorrendjét, a nyilvántartását, hogy egyes országokban 2015ben mennyi volt a gimnáziumi képzésben és mennyi a szakképzésben részt ve vők aránya. Az Eurostat adatai szerint 201315 között Magyarországon 3 százalékkal növekedett a beiskolázási adatok szerint a 1418 év közötti gimnazisták aránya. A magyar statisztikák szerint 201017 között pedig 9 százalékkal nőtt a korosztályon belül a gimnáziumi képzésben részt vevők száma. De hadd idézzem önnek inkább az Eurostat adatát, mert önök jobban szeretik a brüsszeli statisztikákat hivatkozási alapként. Eszerint Magyarországon a harmadik legmagasabb az aránya a gimnáziumi képzésből beiskolázott ak számának, Magyarország mögött van a gimnazisták arányában Franciaország, Anglia, Németország, az uniós átlag, Finnország vagy Ausztria. Mi a véleménye erről, tisztelt képviselő úr? Ön azt mondta, hogy Magyarországon túl magas a szakképzés aránya és túl kicsi a gimnazisták aránya. Akkor mit szól ön a német adatokhoz, ahol 20 százalékkal kevesebb az Eurostat szerint a gimnáziumi képzésben részt vevők aránya? Ön esetleg, ha SPDs politikus lenne, még inkább interpellálná a német minisztert, hogy Németország ban miért nem érik el a magyar számokat a gimnáziumi beiratkozásnak az adatai? Tisztelt Képviselő Úr! Ahogy elmondtam önnek, a gimnáziumi képzést igyekszünk az egyetemek előszobájává tenni, és az elmúlt években mind az érettségizettek, mind a felsőfokú okl evéllel rendelkezőknek a száma és aránya nőtt. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK : Megkérdezem képviselő urat, elfogadjae az államtitkár úr válaszát. DR. HILLER ISTVÁN ( MSZP ): Tisztelt Elnök Úr! Nem fogadom el a választ. Államtitkár úrnak ugyanakkor köszönöm, köszönöm, hogy egy újabb fejezetet olvasott fel a „nem mondhatom el az igazat” című készülő művéből, aminek számos fejezetét már láthattuk - ez, kérem, teljesen az. Azt is nagyon köszönöm, hogy engem kérdez, hogy adjak tanácsot, de szeretném elmondani: ön államtitkára egy felelős kormánynak. Ha engem kérdez, szívesen megadom a választ, de akkor ön nem lesz államtitkár, merthogy akkor egy más kormány lesz; úgyhogy, kérem szépen, döntse el. Az interpelláció esetében, amikor én kérde zem önt, akkor önnek válaszolnia kell, és nem engem kérdezni. Egyébként az úgynevezett válaszában felsorolt tények között bántóan hiányzott az elmúlt hetek legnagyobb visszhangot kiváltó közoktatási publikációs eredménye, a 2015ös PISAfelmérés eredménye, ami zuhanórepülést mutat. Tehát, elnök úr, a választ nem fogadom el. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK :
