Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. november 20. hétfő (260. szám) - Bejelentés az Országgyűlés következő üléséről. Az ülés bezárása - ELNÖK:
2161 Kárpátaljáról az említett 23 beregi és 3 szatmári faluból összesen 15 152 főt hurcoltak Szolyvára, 14 999 magyart és 162 egyéb nemzetiségűt, németet, ruszint, ukránt, szlovákot, csehet és románt. Az első gyűjtőtábor helyén emelt emlékparkban, Szolyván immár több évtizede emlékezün k az elhurcoltakra, a családok tragédiáira. Tavaly, 2016ban került ki a három szatmári település emléktáblája, és megható volt, ahogy a három falu közössége lelkészükkel emlékezett a fiatalon elhunytakra. Tavaly döntöttük el Zubánics László kárpátaljai tö rténésszel, hogy a 23 csonka beregi település tábláinak is ott a helye az emlékparkban. Ezúton is szeretném megköszönni a magyar kormánynak azt, hogy a gulággupvi emlékév kapcsán a szolyvai emlékbizottság sikeresen pályázott a 23 tábla elkészítésére. Szak adó esőben szombaton is nagyon sokan voltak azok, akik részt vettek a megemlékezésen. Koszorúval a kezükben, könnyekkel a szemükben vettek ismét búcsút szeretteiktől. A magyar történelemnek soksok, ma még kevésbé feldolgozott területe van. Ilyen az 1944 v égén Kárpátalján, Szatmárban és Beregben történtek. Kevesen tudnak arról, hogy CsonkaBereget és a három szatmári falut a megszállók a szovjet közigazgatás részévé kívánták tenni. A pozsonyi hídfőhöz hasonlóan újabb területet veszíthettünk volna el itt is, ha nincs Kecskési Tollas Tibor fiatal katonatiszt, aki felhívta a szövetséges ellenőrző bizottság figyelmét, hogy a birodalom annektálásra készül. Kecskési Tibor főhadnagy, aki az emigrációban Tollas Tibor néven lett ismert, jelentést tett a Honvédelmi Mi nisztériumban, majd visszatérve a térségbe, élete kockáztatásával is adatokat, bizonyítékokat gyűjtött az elcsatolás előkészítéséről. A bizonyítékokat a magyar kormány a szövetséges ellenőrző bizottság elé tárta, amelynek nyugati tagjai megakadályozták, ho gy a Szovjetunió ezeket a területeket magához csatolja. Tollas Tibornak köszönhetjük, hogy a falvak a mai napig Magyarország része maradhattak. Akkor is voltak sajnos olyanok, akik elárulták a magyarságot, akik pénzért és hatalomért mindenre képesek voltak . Volt olyan falu, ahol egyesek sorba járták a házakat, és jelezték a szovjeteknek, ha valaki elbújt egy csűrben vagy fészerben. De érdekes módon azt is pontosan tudták, hol laknak azok, akiknek értékeit el lehet rabolni. Jándon csak a nagytiszteletű úrhoz mentek be, pontosan tudták, hol lakik és milyen értékei vannak. Bele kell képzelni magunkat, hogy milyen lehetett egy feleségnek a férje újbóli elvesztése, aki épphogy visszaérkezett a frontról, egypár napig lehetett szeretteivel, majd málenkij robotra el hurcolták. Soksok egyéni tragédia megörökítésére volt lehetőség az emlékév kapcsán. Így jobban meg tudjuk ismerni elhallgatott történelmünket. Megértjük azt is és el tudjuk képzelni, hogyan is fordulhatott elő az, hogy nagyon sokszor a fogságból hazaérkez ő, lesoványodott szeretett férjet, gyermeket nem ismerte meg a feleség, a szülő, a gyermek. A szolyvai emlékparkban állva, a Kárpátok ölelésében pedig el tudtuk képzelni azt, hogy milyen lehetett az embertelen körülmények között élő foglyoknak elviselni a nehéz fizikai munkát és az időjárási körülményeket. Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára a megemlékezésen elmondta, hogy nem engedünk a magyar közösségeket megillető jogbó l semmilyen visszalépést, legyen az emberi, politikai, nyelvhasználati vagy éppen oktatási jog. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.) Bejelentés az Országgyűlés következő üléséről. Az ülés bezárása ELN ÖK : Köszönöm szépen, Tilki Attila képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Ezzel a napirend utáni felszólalások végére értünk.
