Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. november 15. szerda (258. szám) - Egyes oktatási, szakképzési és felnőttképzési törvények és az azokkal összefüggő tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - GÚR NÁNDOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1991 eszközölni, mert hiába próbálnak önök a szakképzés, a felnőttképzés tekintetében különféle intézkedéseket foganatosítani, ha az alapképzés vonatkozásában megint csak rombolnak , PISAeredmé nyek támasztják azt alá, amit mondok , akkor nyilvánvaló, hogy a szakképzés tekintetében sem fognak tudni eredményeket elérni. Már nem sokat kell görcsölni ebben az öt hónapban ennek okán, de a következő időszakra gondolva, amikor majd segíthetik ennek a munkának a kialakulását, akkor érdemes lesz együtt gondolkodni. (Cseresnyés Péterhez:) Igen, államtitkár úr, kaján mosolyát az arcán szívesen veszem, de azt szeretném mondani önnek: igen, az együttműködés mikéntjének a kialakítása igenis a Parlament falai között is és a társadalomban is egy elengedhetetlen folyamat. A dualitás kérdésköre: a dualitás megerősítése, a munkahelyi képzés megerősítése. Nézze, hét és fél év van a hátunk mögött az önök kormányzásából fakadóan, és azt tapasztaljuk, hogy ilyen pillan atnyi fellángolások voltak a Fideszkormány részéről, de kézzelfogható eredmények igazából nem születtek. Most is bizonyos intézkedéseket foganatosítani kívánnak. Mondok példát: ilyen az, amikor egy adott gyakorlati helyen oktathatók számának a maximalizál ását meg kívánják tenni. Van ennek praktikus oka, lehet ennek praktikus oka, de elsődlegesen nem az a lényeg, hogy egy adott szakképző helyen 15 vagy 50 diák, hallgató, tanuló válhat oktathatóvá, hanem az, hogy ezek a szakképző helyek minden vonatkozásban a munkaerőpiaci igényhez illesztett elvárásokkal karöltve megfeleljenek annak a feltételrendszernek, aminek meg kell felelni. Nem formailag kell a megfelelőség kérdéskörét biztosítani, hanem tartalmilag, kézzelfogható módon. Ágazati készségi tanácsokat hív nak életre, itt a gazdaság szereplőinek a képzési tartalom elsajátításának kialakításában való részvételét kívánják erősíteni. Nincs gondom azzal, ha ilyenfajta tanácsok vagy bármilyen szervezetek hívódnak életre, de azt mindenképpen szeretném mondani, hog y a képzés tartalmának vagy éppen a képzés működése ellentmondásainak a feloldásában vagy a képzés tartalma módosításában való részvétel meghatározása szükségszerű feltétel csak, de annak a kézzelfogható megvalósítása elengedhetetlen is. Nyilvánvaló, hogy az ágazati szereplőknek, szerepvállalóknak a nagyobb szerep biztosítása valamilyen értelemben, mértékben segítheti azt, hogy a munkaerőpiachoz illesztett igények kielégülése jobban meg tudjon történni. Az igények maximális alapulvétele egy helyes törekvés, az ágazatokban szükséges készségek átadásának a módja és sok minden egyéb más is megítélésem szerint is támogató. De az összehangolást itt azért érdemes lenne szorosabbá tenni, mondjuk, a vállalatok keretei között zajló képzés és az iskolai oktatás rendsz ere keretei között zajló képzések viszonyrendszerében. Még egyszer azt szeretném hangsúlyozni, hogy a munkaerőpiaci igények megjelenítése a szakképzésben egy fontos dolog, de az én értékítéletem szerint ezen túl kell nyúlni, tehát nemcsak a munkaerőpiaci i gények megjelenítése, hanem a munkaerőpiaci igények várható jövőbeni megjelenítése kell hogy elsődlegesen szem előtt legyen, és olyan értelemben, hogy mivel 2017et írunk, ezért az talán nem elvitatható, hogy egy szélesebb körű ismeretre van szükség a bold oguláshoz, a jobb lét megteremtéséhez mindenki számára, és ehhez, mondjuk, egy 2030 órás képzésnek nevezett, 23 napos típusú ismeretelsajátítás nem biztos, hogy feltétlen módon elegendőnek mondható. Amikor azt mondtam az első mondataim között, hogy érdem i egyeztetések nélkül végezték a munkásságukat, ez volt jellemző az elmúlt 78 esztendőben, ez sok mindenre igaz. Most itt, ebben az esetben is azt tudom mondani, hogy a konzultációk… - Pölöskei Gáborné az érdekvédőkkel, szakervezeti vezetőkkel, bizonyos f elületeken még azt is mondhatom, hogy találkozott, de érdemi konzultációnak ezt nem lehet nevezni. A közlés nem egyeztetés. Tehát az, hogy valamit önök akarnak, gondolnak a világról és eszerint kívánnak lépni, az nem azt jelenti, hogy mindenkinek a vélemén yével egybevág, a mások véleményének a meg nem ismerése meg azt jelenti, hogy önök nem kívánnak egyeztetni, nem kívánnak semmi olyan folyamatban részt venni, amely a folyamat építését szolgálná.
