Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. november 15. szerda (258. szám) - Az energetikai tárgyú törvények, valamint az azokkal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - HOLLIK ISTVÁN, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
1979 törvényalkotási lépéssel. Ez megbocsáthatatlan bűn a klímavédelem területén, és megbocsáthatatlan a távhőszolgáltatás gazdaságosságának ter ületén is. Ugyanis ezáltal volt gazdaságos a távfűtés több mint 40, konkrétan 42 magyar nagyvárosban, hogy villamos energiát is termeltek azok a berendezések, amelyek a távfűtést kiszolgálták. Tehát önök az áldásos vagy áldatlan energetikai tevékenységüket rombolással kezdték, és az üvegházhatású gázok kibocsátáscsökkentése területén azóta sem tudják teljesíteni. Az a magyar megújulóenergiafelhasználás, hogy egyre több tűzifát kénytelenek a szegény emberek eltüzelni, mert a gázfűtést nem tudják megfizetni. Önök hirdetik a rezsicsökkentést, ugyanakkor a kisfogyasztóknak nem biztosítanak fokozott árcsökkentést, ezáltal rászorulnak arra, még akinek be is van vezetve a földgáz, ő sem a földgázfűtést használja, hanem az eddig olcsóbb fafűtést választja. Ezzel a statisztikát valamelyest helyrehozták, de ez azért nem a jövőbe vezető út. Én nagyon szeretném, ha ez a lépés, mint amit itt önök átvezettek a többi jogszabállyal való harmonizálás jegyében, hogy magasabb szinten hozzák meg ezeket a rendeleteket, valódi fe lelősségnövekedést jelentene, és valódi korszerűsítést vezetnének be. Itt van például a geotermikus energia hasznosítása, ami csak az üvegházhatású gázok kapcsán kötődik ehhez a napirendhez. De például Budapest távhőellátása megoldható lenne mélyművelésű h őbányászattal. Ehhez össze kellene kötni az öt, jelenleg sziget üzemmódban működő távfűtő bázist, és kellene olyan mélyművelésű hőbányászati egységeket létesíteni, ami egyszerre tud villamos energiát is termelni, és nagyobb részben, mintegy 80 százalékban kiszolgálná - a teljesítmény arányában természetesen - a távfűtő művek igényét is. Több vidéki város előbbre tart a geotermikus energia felhasználásában, mert ott már vannak komoly fűtési rendszerek is, mint Budapest. Nem tudom megérteni, hogy ez miért nem tud egy kormányzati program lenni. Az üvegházhatású gázok kibocsátáscsökkentésének területén pozitívan kell szólni az atomenergiáról, ugyanis az atomenergia az a nagy tömegűk, tehát jelentős volument képviselő energiatermelési metódus, amely működése sorá n nem bocsát ki széndioxidot. Annak során, hogy meg kell építeni a rengeteg betont, rengeteg acélt jelentő berendezéseket, létesítményeket, természetesen kötődik hozzá széndioxidkibocsátás, de maga az energiaelőállítási folyamat széndioxidkibocsátás n élkül megvalósítható, ami azért költségben is bekalkulálható érték. (14.10) Mert ha kialakul az üvegházhatású gázok európai kereskedelme, akkor ez valódi bevételt jelenthet. Én nagyon remélem, hogy ezt a bevételt a megújuló energiatermelésre, illetve annak a kiépítésének a támogatására fogja fordítani a kormányzat, mert a vállalt céljainktól és az ország előtt álló melegedési problémák miatt erre elengedhetetlen szükség van. Tényszerűen olvastam egy hazai tanulmányban, hogy a nyári hónapokban Magyarországon már 4 Celsiusfok a hőmérsékletemelkedés, és az európai átlag is 1,8 Celsius. Mondjuk, ennél Magyarország egy tizeddel jobban áll, Magyarországon az átlagos évi hőmérsékletemelkedés a 10 fokhoz képest 1,7 Celsiusfok. Úgy gondolom, hogy mivel nem lehet megoldani hazai keretek között ezt a problémát, de azért a részünket hozzá kell tenni, korszerűsíteni kell ezeket a rendszereket a megújuló energiatermelés irányába. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, Józsa képvise lő úr. Megadom a szót a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja vezérszónokának, Hollik István képviselő úrnak. HOLLIK ISTVÁN, a KDNP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Valóban arról szól, az az értelme, az a lényege ennek a törvényjavaslatnak, hogy 2018. január 1jén mind az általános közigazgatási rendtartásról, mind a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatályba lép, és annak érdekében, hogy koherenciazavar az egyes j ogszabályok között ne lépjen fel, ehhez szükség van az energetikai tárgyú törvények módosítására.
