Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. november 15. szerda (258. szám) - Az állami vagyonnal és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokkal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - HOLLIK ISTVÁN, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
1968 tevékenysége is mutatja ennek az ellenkezőjét. (Dr. Józsa István: Tessék utánajárni a kisvállalkozások körében!) Sorban: a javaslat első része az MFBtörvényt módosítja. A mi véleményünk szerint is ez a módosítás hozzájárulhat ahhoz, ho gy az MFBcsoport saját uniós és más nemzetközi források kihelyezésével támogassa az európai uniós és nemzetgazdasági fejlesztési célokat. Witzmann képviselőtársam is megemlítette már, de én is az egyik legfontosabbnak a javaslatnak azt a részét tartom, am ely szerint a sikeres fejlesztési banki tevékenységhez nélkülözhetetlen a szolgáltatás- és termékpaletta színesebbé tétele a hitelen és garancián túl, az értéknövelő szolgáltatások előtérbe helyezésével. A jelen módosítás által megnyílhat az út a kockázati tőke és a tőkeberuházási tevékenység megerősítéséhez az MFB vonatkozásában, ami egyébként a hazai startupok és önmagában a hazai innováció támogatásához vezet. Itt a Jeremiealapról is elhangzottak kritikák, ezért mondom, hogy éppen nemrég vettem részt eg y olyan konferencián, amelyen a fintech innovációk volt a fő téma és azok a magyar cégek, magyar startupok vettek részt elsősorban, akik ezen szektorban szeretnének tevékenykedni. Azt lehet látni, hogy Magyarországon ezek az innovatív startup vállalkozások kifejezetten erősek középkeleteurópai összevetésben is. Éppen ezért minden eszközt meg kell ragadni, hogy tőkeoldalon is támogassák ezeket az innovatív vállalkozásokat, hogy ne az legyen az akadálya, mondjuk, egy startup vállalkozás felfutásának, hogy n em tud kockázati tőkéhez jutni. Azt gondolom, hogy az MFBtörvény módosítása ezen tud segíteni. Még egyszer mondom: mivel a fintech szektorban, tehát a pénzügyi szektor digitalizációja tekintetében, a platformfüggetlen alkalmazások kifejlesztésében a magya r vállalkozások kifejezetten jók, ezért azt gondolom, hogy érdemes ezt a törvényjavaslatot támogatni. A második törvény, amelyet módosítani kíván a javaslat, az állami vagyonról szóló törvény. Ezt kereszténydemokrataként kifejezetten támogatni tudjuk. Az A laptörvény VII. cikkének (4) bekezdése is rendelkezik arról, hogy az állam és a vallási közösségek elkülönülnek egymástól, de a közösségi célok érdekében együttműködnek. Azt gondolom, hogy az Alaptörvénynek ez a rendelkezése köszön itt vissza ebben a módos ításban azzal, hogy most már nemcsak az egyházak, hanem az egyházi jogi személyek, például a szerzetesrendek számára is lehetővé teszi, hogy ingyenes állami vagyonhoz juthassanak a hitéleti feladataik, vagy az általuk végzett állami feladatok ellátásának é rdekében. Azt láthatjuk, hogy ezeket a feladatokat egyébként az egyházak eddig, legyen szó oktatásról, egészségügyi, szociális vagy kulturális tevékenységről, magas minőségben, lelkiismeretesen végezték el. Azt gondolom tehát, hogy ezt a munkájukat segíten i kell azzal, hogy állami vagyonhoz, állami ingatlanokhoz tudnak jutni, ez mindenképpen támogatandó. A harmadik és talán a legfontosabb javaslat, amely a takarékszövetkezetekről szóló törvényt módosítaná; elöljáróban annyit engedjenek meg elmondanom, hisze n ezzel kapcsolatban is több kritika elhangzott, hogy érdemes mérlegelni, mi zajlott le az elmúlt kéthárom évben a takarékszövetkezetek integrációjával kapcsolatban. Azt gondolom, hogy itt egyértelmű fejlődésről beszélhetünk, egy jó irányú fejlődésről bes zélhetünk. Azt látjuk, hogy korábban a takarékszövetkezeti rendszerben több tagintézmény, több takarékszövetkezet mondott csődöt. Az integráció megvalósulása óta a takarékszövetkezeti rendszer, ez az integrált rendszer stabil. Amióta ez megvalósult, csődrő l nem hallunk. Ez egy jó garancia, a közösségre épülő intézménnyé vált. Ráadásul annak a kihívásnak is meg tudott felelni ez az integráció, amely ott állt a takarékszövetkezet - mint a vidék bankjának rendszere - előtt, hogy 2900 bankfióknak majdnem a fele takarékszövetkezeti bankfiók volt. Ugyanakkor, ha az egész pénzügyi szektorból való részesedését nézzük meg a takarékszövetkezeteknek, az ennél jóval alacsonyabb volt. Tehát nyilvánvaló, hogy ez a fiókhálózat hosszú távon nem volt fenntartható. Éppen ezér t indították útjára a magyar bankok között egyedülálló fejlesztésként például a mobil bankfiókként működő buszt, amely helyben vidékre elviszi a banki szolgáltatásokat, lehetővé téve az ügyfelek számára ezek igénybevételét, beleértve az ATMkészpénzfelvéte lt is. Emellett egyébként a
