Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. november 15. szerda (258. szám) - A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény, valamint egyes törvények szervezett utazási tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. LEGÉNY ZSOLT (MSZP):
1953 Magyarországról kialakított képet, ami egyébként gyönyörű szép, csodálatos, de lehetne még cs odálatosabb. Tehát az illegális idegenvezetés egy apró részterület, de ennek a szabályozásáig sajnos nem tudott ez a kormányzat hét és fél év alatt eljutni, pedig ezt nem az utcáról jelezték, nem egy fogadóórán jelezték - ne becsüljük le a fogadóórás jelzé seket, én tulajdonképpen mindig ezeket hozom be a parlamentbe , de ezt ráadásul innen, a Házon belülről jelezték, és még erre sem tudott rezonálni a kormányzat. Képzeljük el, mi történik akkor, ha egy állampolgár, mondjuk, egy fogadóórára betérve kísérli meg akár a devizahiteles ügyét felpörgetni, segítséget szerezni benne. Tehát látható, hogy a kormányzat lekövető magatartást tanúsít, de még ezt is lassan teszi, még ezt is hiányosan teszi. Amiért ezekre a látszólag részterületekre fel szeretném és fel sze rettem volna hívni a figyelmet, az pontosan az, hogy ezeknek a szabályozatlansága elképesztő nemzetgazdasági károkat is okoz. Tehát ha bármely nemzetgazdasági ágazatban egy teljes magyar iparág vagy magyar szolgáltatói ágazat ellehetetleníthető következmén yek nélkül, ez kétirányú üzenetet takar. Egyrészt üzenet az összes többi magyar kkvszolgáltató kis cég számára, hogy veletek is bármikor megtehetik, mert nincsen védőernyő. És üzenet a pénzügyi hiénák, a visszaélők, az illegalitásba merülők számára, hogy azért Magyarországon lehet halászni a zavarosban, miközben én azt szeretném, hogy ne lehessen. Tehát teljesen egyértelműnek látom a feladatot, hogy itt megjelenik előttünk egy törvényjavaslatban az, hogy közvetítő cégek ne végezhessék azt a tevékenységet, amit a jogalkotó valakinek szánt. Jó, de akkor ez köszönjön vissza az összes többiben, akkor folytassunk hasonló vitákat a közbeszerzési rendszerről; jelenjenek meg azok a törvényjavaslatok, amelyek egyértelmű normatív szabályokat tartalmaznak azt illetően , hogy mondjuk, hogyan lehet helyzetbe hozni a 200 millió forintos éves árbevétel alatti, vagy a tíz főnél kevesebbet foglalkoztató magyar kis- és közepes méretű vállalkozásokat, jelesül azokat, amelyek a növekedési hitelprogramoknak is egyfajta kárvallott jai, hiszen a források egy számjegyű százaléka került csak hozzájuk ezen hatalmas összegtömeg tekintetében. És ha a másik oldalon megjelenik adott esetben az utasjogok egyfajta rendezési szándéka vagy a szabályozás megerősíté se, akkor ez terjedjen ki minden egyes részterületre. Ha a kormányzat ezt nem kívánja egyben, egy csomagban behozni, bár úgy lenne a logikus, akkor kérjen fel szakértőket, beszéljen piaci szereplőkkel. Még egyszer mondom, a jegyzőkönyvekből visszakereshető módon, a Házon belülről érkeztek ezt illető jelzések. Keressék meg ezek szereplőit, hiszen a magyar parlament dolga elsősorban az lenne, hogy proaktív módon, megoldásokat biztosítva egyfajta piaci, üzleti, nemzetgazdasági biztonságérzetet, komfortzónát er ősítsen, alakítson ki, nem pedig az, hogy lekövető módon, sokszor EUs irányelveknek vagy diktátumoknak megfelelően, egykét éves késésekkel, nemzetgazdasági károkat okozva valamit letegyen az asztalra, ami kötelező volt, de egyébként nem biztos, hogy telj es körben képes hatni. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiból.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Mivel független képviselők nem vesznek részt a vitában, most kétperces felszólalásra megadom a szót Legény Zsolt képvisel ő úrnak, MSZPképviselőcsoport. DR. LEGÉNY ZSOLT ( MSZP ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Heringes Anita képviselőtársam a vezérszónoklatában már elmondta, hogy módosító javaslatot fogunk majd benyújtani, és amennyiben az t támogatják, akkor fogjuk tudni támogatni a törvényjavaslatot; őt nem ismételném meg.
