Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. november 15. szerda (258. szám) - A közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - ANDER BALÁZS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1941 mérlegelve a kedves cél megvalósulásával okozott károk mértékét és ellensúlyozásának követelményét. A 16. § a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. számú törvény módosítása. Az engedélyezés ettől kezdve az építtető kérelme nélküli hatósági eljáráson alapulna, ily módon az építtetőnek nem kell előzetesen vízv ezetési szolgalmi jogi megállapodásokat kötni. Az új eljárásrend a szolgalmi joggal érintettekkel szemben az eddigi egyeztetés helyett hatósági kényszerintézkedést jelent. Szuper megint ez a gyorsított eljárás, de annál szembeötlőbb az érintettek jogfosztá sa, akiknek végső esetben az ingatlan kisajátítás útján történő elvesztése jöhet szóba lehetőségként. Megjegyzem, hogy az ilyen gyorsított eljárások a vízgazdálkodás terén óhatatlanul futhatnak bele olyan hibás döntésekbe, ami a vízjárások nem kellő ismere te okán jelentős későbbi természeti és épített környezeti károkhoz vezet, akár az épített új létesítmény károsodásával is. Ezt a javaslatot szintén nem tudjuk támogatni. A 1828. §ok a légi közlekedéssel, a közúti közlekedéssel, a vízi közlekedéssel kapcs olatosak; jogharmonizációs és technikai jellegű módosításoknak tűnnek. Érdekesebb a 2. számú melléklet a 30. §ban. Az egyébként is hosszú távra előirányzott öszvér, tehát se nem fiú, se nem lány gyorsútverzióból KecskemétBékéscsaba, M3asországhatár és PécsBarcs, továbbá BalatonszentgyörgyZalaegerszeg viszonylatában az autóút úttípusra térnek át. Ez jó, támogatjuk. Az M3as autóutas hosszabbításba bekerült Mátészalka bekötése, de a zalaegerszegi fejlesztésnél a korábban tervezett keszthelyi bekötés és kapacitásbővítés sajnos elmarad. Ezt követi viszont a törlések sora: M1Esztergom, HatvanSalgótarján, Somoskőújfalu, BátonyterenyeÓzd, M7BalatonlelleKaposvár, M1Pápa. Ezek a korábban előirányzott autóútfejlesztések törlésre kerülnek. Szóval, hoppá! A z indoklás szemérmesen csak annyi, hogy jogtechnikai pontosítás, a kormány által jóváhagyott főúti fejlesztésként megvalósuló beruházásokat az Áptv. mellékletében is szükséges pontosítani. Úgy vélem egyébként, hogy az érintett települések, illetve a környé k lakossága ennél több magyarázatot érdemel. A 3137. §ok a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. számú törvény módosításai. Ezek a módosítások a közúti közlekedési törvény módosításaival harmonizálnak a NIF Zrt. fejlesztési tevékenysége, illetve a fejlesztések tulajdonjogátruházásai tekintetében. Ugyanez érvényes a közműkiváltásokra a kiépített közművek üzemeltetőnek történő átadásával kapcsolatban is. A 38. § szintén a vasúti közlekedésről szóló törvényhez kapcsolódik. Vasúti műszaki vizsgálati központot hoz létre. Egy új intézmény, amelyhez egy sor feladatot rendel a kormány abban az esetben, ha a szolgáltatást nem a belső szolgáltató, hanem piaci szereplő igényli. Véleményünk szerint ez rendben van. A 3943. §ok szintén a vasúti közlekedésről szóló törvényhez kapcsolódnak, technikai jellegű módosítások. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról szóló 2006. évi LIII. törvény viszont két módosítást is érint. Az első a gyorsforgalmi utak területs ávkijelölésének jogharmonizációs pontosítása a 100100 méterről a 250250 méterre szélesített területsávval. (11.00) Ez egy korábbi törvényhez való igazítást jelent, tehát nagy újdonságot nem hordoz. Mindenesetre megjegyzem, hogy itt egy 500 méter széles ségű területsávról beszélhetünk, amelynek kijelöléséhez a kormánynak rendeleti úton joga van. Elfogadjuk, hogy az útépítés közérdek, de a kijelölés nem csupán magánérdeket, de közérdeket is sérthet, amely közérdekek a törvény miatt tartósan alárendeltek, n em kapnak kellő figyelmet és jogorvoslatot. Tehát ezt ebben a formában, így nem tudjuk elfogadni. A 45. § tartalmazza e törvény újabb kiegészítéseit. Itt ilyen extrák szerepelnek, mint az idegen tulajdonú ingatlanra közérdekből telepíthető szolgalmi vagy m ás használati jog, a közműszolgáltató
