Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. november 15. szerda (258. szám) - A közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - MÓRING JÓZSEF ATTILA, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
1936 nem ír elő szerződéskötési köteleze ttséget, nincs az építtetőnek kényszerítési lehetősége a megállapodás megkötésére. A módosítás ezen túlmenően megteremti annak lehetőségét, hogy a közműkiváltásoknak vagy fejlesztéseknek ne csak az ingyenes, hanem az adó- és illetékmentes átadása is megje lenítésre kerüljön, valamint az általános forgalmi adó kapcsán szükséges pontosító kiegészítést is végzi. A főszabály szerint alkalmazni javasolt ingyenesség momentumát azonban célszerű feltételhez kötni, ami a jelenleg hatályos szabályozásban nem kellően egyértelmű. Erre való tekintettel az ingyenesség feltétele rögzítésre kerül. Főszabály szerint a közműtulajdonosnak kötelezettsége lesz megtéríteni a műszakilag feltétlenül szükséges mértéket meghaladó közműkiváltással vagy fejlesztéssel kapcsolatos költs égeket. Az állami tulajdonú vízi közművek esetében a vagyonkezelőnek a kötelezettsége a műszakilag feltétlenül szükséges mértéket meghaladó közműkiváltás vagy fejlesztés költségét megtéríteni. Pontosításra kerülnek továbbá az elszámolás szabályai is. Az e lszámolási kötelezettség kiegészítésre kerül az erre vonatkozó megállapodás megkötésére vonatkozó kötelezettséggel, továbbá a főszabály szerint áttevődik a közműszolgáltató helyett a közműtulajdonos és az építtető közé. Ez a főszabály állami tulajdonú vízi közművek esetében úgy módosul, hogy az elszámolási és megállapodáskötési kötelezettség az építtetőt és a vagyonkezelőt terheli. Az építtető és a közműtulajdonos vagy vagyonkezelő egymással való megállapodásra irányuló jogszabályi kötelezettsége nagyban el ősegítheti az elszámolások gyakorlati megvalósítását. Az új szabályozás lehetőséget biztosít arra, hogy a közúti gépjárművezetők pályaalkalmassági vizsgálata ügyében biztosított legyen a fellebbezés lehetősége, amelyre 2017. január 1je előtt lehetőség vol t. A fellebbezés lehetőségének ismételt megteremtésével az állampolgárok immár nem jogsértés esetén is kérhetik az esetlegesen számukra kedvezőtlen döntés felülvizsgálatát. Módosul a bányászatról szóló törvény is. A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthá lózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény rendelkezései szerint a törvény hatálya alá tartozó gyorsforgalmi utak földművei megépítéséhez szükséges töltésanyag kitermelésére célkitermelő hely létesíthető. A kitermelt ásvá nyi nyersanyagnak az építtető által az engedélyben foglalt tevékenységgel össze nem függő célra történő felhasználására, hasznosítására a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.vel kötött megállapodás alapján a nemzeti vagyonról szóló törvényben, valamint az áll ami vagyonról szóló törvényben szabályozott feltételekkel és módon kerülhet sor. A módosítás egyértelműsíti, hogy a magyar állam tulajdonában maradó ásványi nyersanyag a magyar állam nevében és javára eljáró építtető által a magyar á llam tulajdonában lévő ingatlanba beépített vagy a célkitermelő hely rekultiválására felhasznált ásványi nyersanyag kitermelésével nem kerül ki a magyar állam tulajdonából. A vízi létesítmények esetében a hatóság csak külön kérelemre rendelkezik a vízelvez etési szolgalmi joggal kapcsolatosan. A kérelemhez egyúttal csatolni kell a már megkötött szolgalmi jogi megállapodásokat. Ebben az esetben az ajánlati kötöttség időszaka és a szerződéskötés időszaka jelentősen hosszabbá teszi az engedélyezési eljárást. A módosítási javaslat elfogadásával az engedély rövidebb idő alatt is megszerezhető lesz. A légi közlekedés kapcsán szükségessé vált a repülőorvosi központok éves felügyelete címén megállapított díjtételek összevonása és egyidejű csökkentése. A kormány bürok ráciacsökkentéssel összefüggő törekvéseivel összhangban az orvosi minősítések osztályától független, egységes díjtétel megállapítása vált indokolttá, amely a légi közlekedési hatóság egyes felügyeleti díjtételeinek felülvizsgálata során nyer megállapítást. Szükséges továbbá a légi közlekedési hatóság egyes tanúsítási feladatai ellátásának minősített szervezetekre történő átruházása. Az európai uniós jogforrások lehetővé teszik, hogy az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség vagy a tagállamok nemzeti légi közle kedési hatóságai egyes tanúsítási feladatok ellátását minősített szervezetre átruházzák, azonban törvényi szinten szükséges annak
