Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. november 14. kedd (257. szám) - A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. RÉPÁSSY RÓBERT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1890 ágazati törvényekben is érvényesülhessenek. A jogrendszer koh erenciájának megteremtése, illetve a büntetőeljárások hatékony működése érdekében elengedhetetlen e változások átvezetése az érintett törvényekben. Kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy miként az új büntetőeljárásról szóló törvény esetében is megtették , jelen törvényjavaslat kapcsán is támogassák közös céljainknak megfelelően a büntetőeljárási reformot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. ELNÖK : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalások következnek. Megadom a szót Répássy Róbert képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. DR. RÉPÁSSY RÓBERT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A FideszMagyar Polgári Szövetség képviselőcsopo rtja támogatja az előttünk fekvő törvényjavaslatot, tekintettel arra, hogy az igazságügyi miniszter által benyújtott törvénycsomag jórészt technikai módosításokon keresztül garantálja az új büntetőeljárási törvény bevezetését, annak átvezetését a jogrendsz eren, ezáltal az egységes és következetes jogalkalmazási gyakorlat megteremtését. Az Országgyűlés 2017. június 13án fogadta el a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvényt, amely több új jogintézményt is bevezet vagy tartalmilag más módon szabályoz, m int a jelenlegi büntetőeljárási törvény. Ez számos törvény módosítását teszi szükségessé, egészen konkrétan 173 törvény egyes rendelkezéseit, amelyek elsődlegesen ugyan büntető tárgyú jogszabályok, de nagy számban vannak egyéb tárgykört szabályozó törvénye k is, amelyek tartalmaznak büntető eljárásjogi rendelkezésekre való utalást, így ezeket szintén módosítani szükséges. Az előttünk fekvő törvényjavaslat az új büntetőeljárási törvény komplexitására tekintettel egységes módon rendezi valamennyi törvény eseté ben ezeket a módosításokat. A javaslatban szereplő terminológiai, technikai jellegű pontosítások közül a továbbiakban a következőket emelném ki az új büntetőeljárási törvény logikája szerint haladva. Az új büntetőeljárási törvény egyik kiemelkedő újítása, hogy a bűnüldözési célú titkos információgyűjtés ágazati szabályait a büntetőeljárásba integrálja, és „leplezett eszközök” néven egységes körülményeket, garanciákat érvényesít. A javaslat e változások alapján a leplezett eszközök fogalmát átvezeti az ágaza ti törvényekben. A javaslat átvezeti a jogrendszeren az ügyész és nyomozó hatóság, valamint a terhelt státuszát érintő változásokat is. A terhelti státuszt érintően a büntetőeljáráson kívüli jogviszonyokban a javaslat a terhelti minőséget a bűnügyi nyilván tartási rendszerről szóló törvény fogalomhasználatával egyezően, a büntetőeljárás hatálya alatt álló személyek köréhez köti. A magyar szervezeti megoldás szerint minden ügyész az ügyészség nevében jár el, ezért az új büntetőeljárási törvény az „ügyész” hel yett az „ügyészség” kifejezést használja. Ezzel egyidejűleg, ahol értelmezhető a nyomozó hatóság mellett az ügyészség vagy a bíróság eljárása, ott a javaslat ennek megfelelően egészíti ki a normaanyagot. Fontos kiemelni, hogy az új büntetőeljárási törvény büntetőeljárásban részt vevő személyként nevesíti a vagyoni érdekeltek körét, akik az egyéb érdekeltekhez képest többletjogosultságokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek. A javaslat ehhez mérten az érintett törvényekben is bevezeti a vagyoni érdekelt fog almát mindazon helyzetekben, ahol ez értelmezhető. Az új büntetőeljárási törvény az ügyiratok megismerésével kapcsolatosan szakít azzal a megelőző rendszerrel, ami az ügyiratok megismerését alapvetően a másolat kiadásán alapuló módon rendezi, ehelyett a má solat kiadását az ügyirat megismerése egyik módjának tekinti. A megkeresés korábbi jogintézményét felváltja az adatkérés, és az új büntetőeljárási törvény az adatszerző tevékenység átfogó kategóriáján belül szabályozza újra ezt az eljárási cselekményt. Az új büntetőeljárási törvény az adatszerző tevékenység keretei között új jogintézményt is bevezet: a