Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. november 14. kedd (257. szám) - A közigazgatási szabályszegések szankcióinak átmeneti szabályairól, valamint a közigazgatási eljárásjog reformjával összefüggésben egyes törvények módosításáról és egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. LEGÉNY ZSOLT (MSZP):
1884 A meghatározása is jónak tűnik: az előírások megsértése esetén, ha a jogszabálysértés orvosolható a jogszabálysértés megszüntetésével, akkor megfelelő határidő kitűzésével, a figyelmeztetés együttes kia dásával fel kell hívni az állampolgár figyelmét arra, hogy hol sértette meg a törvényeket, mivel sértette meg a törvényeket, és ez esetben amennyiben megfelelő határidőre teljesíti azt, ami hiányzik vagy pótolja, vagy kijavítja, amit elrontott, közigazgatá si bírság kiszabására nem kerül sor, ez esetben egy figyelmeztetéssel megússza. Nyilvánvaló az is, hogy amennyiben ismétlésre kerül ilyenfajta szabálysértés, abban az esetben már újabb figyelmeztetést két é vig nem lehet adni. Amikor valaki a figyelmeztetésnek nem tett eleget határidőre, akkor két évig újabb figyelmeztetésben nem részesülhet, hanem a közigazgatási bírságot ki kell szabni. Nyilván ez is a jogállamiságnak az egyik eszköze, hogy ebben az esetben , amikor már ismétlődik valami, akkor a szigornak erősebbnek kell lenni, mint az első esetben. De mint elmondtam, nagyon lényeges az, hogy ezt a figyelmeztetést majd tudatosan is alkalmazzák a hatóságok, és rendszeresen alkalmazzák, ne pedig a közigazgatás i bírság legyen az, amit rögtön ki fognak szabni. A probléma az, hogy erre vonatkozóan nincsen egy olyan kötelező jellegű szabályozás szerintem, ami adott esetben jó lenne, hanem csak a lehetősége van meg, és ez pedig majd el fog dőlni a jogalkalmazás sorá n. A közigazgatási bírság esetén a hatóság mérlegelési jogköre kerül előtérbe, nyilván ez kiküszöbölhetetlen, neki kell mérlegelni az okozott hátrányt, a jogsértéssel elért jogosulatlan előnyt, a visszafordíthatóságot, az érintett kör nagyságát, az ismétlő dés gyakoriságát, valamint azt, hogy együttműködike az elkövető a hatóságokkal, illetve a jogsértés gazdasági súlyát. Azt gondolom, ezek megfelelő mérlegelési szempontok, amelyek bekerültek ebbe a jogszabályba, és ez mindenféleképpen elfogadható. Nyilván az is elfogadható, hogy amennyiben valaki szabályt sértett, és ez megállapításra kerül, akkor akár az elkobzást is lehet vele szemben alkalmazni, ha a jogsértés eszközéül használtak valamilyen tárgyat, vagy aminek a birtoklása jogszabályba ütközik, vagy am i az elkövetés útján jött létre. Ezekben az esetekben nyilván az elkobzást lehet alkalmazni, ez nem új, ez eddig is így volt szabályozva, tehát fontos, hogy az átmeneti időszakban is így legyen. Azt mondanám, ha itt véget érne ez a jogszabály, akkor azt mo ndanánk, hogy ez teljes mértékben elfogadható, természetesen arra figyelemmel, ha a figyelmeztetést a jogalkalmazás során gyakran fogja alkalmazni a végrehajtó hatalom. A többi része - három része van - az Ákr. hatálybalépésével kapcsolatos, az egyéb módos ítások, illetve a dereguláció. Mindig szoktuk bírálni azokat a jogszabályokat, amelyeknek a részei nem szorosan függnek össze egymással. Amikor azt mondjuk, hogy egy átmeneti szabályozást hoz, terjeszt elénk a kormány, amelynek a lényege az, hogy milyen kö zigazgatási szankciók lesznek ebben az átmeneti, valamivel több mint egyéves időszakban, akkor abba miért kell belehozni azt, hogy az útlevél kiadására hogyan hatalmazzuk fel az illetékes minisztert. Tehát nem biztos, hogy ezekben egyetértünk, hogy ami nem szorosan kapcsolódik a törvényjavaslathoz, a salátatörvénybe azt is belevegyük. Tehát ezzel semmiféleképpen nem tudunk egyetérteni, ezt már sokszor bírálta a Jobbik Magyarországért Mozgalom korábbi salátatörvényekkel kapcsolatos kritikai álláspontjának me gfogalmazásában is. Egyébként azt mondom, hogy amennyiben csak az első részről lenne szó, az mindenféleképpen támogatható lenne. Köszönöm szépen a figyelmet. ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk, független képviselők nem vesznek részt a vitában. Most kettőperces felszólalásra megadom a szót Legény Zsolt képviselő úrnak, MSZPképviselőcsoport. DR. LEGÉNY ZSOLT ( MSZP ):
