Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. november 14. kedd (257. szám) - A közigazgatási szabályszegések szankcióinak átmeneti szabályairól, valamint a közigazgatási eljárásjog reformjával összefüggésben egyes törvények módosításáról és egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1879 valamennyi szereplőnek kellő idő, tehát több mint fél év álljon rendelkezésre az eljárási joganyagban végbemenő változások megismerésére. Nagyon fontos azt is megemlíteni, hogy az Ákr.Kp. salátatörvény célja nem az egyes eljárási rezsimek teljes megreformálása, átalakítá sa volt, hanem a két eljárási kódex terminológiájához és szabályozási rendszeréhez való hozzáigazítás, a jogrendszer koherenciájának megteremtése. Azaz eljárási szabályok módosítására került sor. Mindez azért bír különös jelentőséggel, mivel az időközben a tárcák felől felmerülő, előre nem látható szakpolitikai szabályozási igények mind az anyagi jogi feltételek megváltozása miatt következtek be. Egyegy szakigazgatási ágazat szabályozási igénye anyagi jogi rendelkezéseket érintett, az adott szabályt ugyana kkor eljárási oldalról módosította az Ákr.Kp. törvény is, így az anyagi jogi változásokból fakadó módosításokat csak úgy lehetett elvégezni, ha a salátatörvényben található eljárási szempontú változásokat egységes szerkezetben jeleníti meg az utóbbi jogsz abály, ezzel egyidejűleg pedig természetesen a salátatörvény releváns rendelkezését hatályon kívül volt szükséges helyezni. Kiemelendő továbbá, hogy az Ákr.rel összefüggő, az elfogadása óta bekövetkezett módosítások elsősorban koncepcionális jellegűek vol tak vagy technikai jellegű pontosítások, amelyek a jogalkalmazói munka még gördülékenyebb lehetővé tételét szolgálták. Mindezek alapján, ellentétben állításukkal, az Igazságügyi Minisztérium éppen hogy nem veszítette el a kontrollt a jogrendszer felett, ha nem folyamatosan biztosítja azt, ahogy ezt az előttünk fekvő törvényjavaslat is bizonyítja. Felszólalásukból két értelmezést tudok levezetni. Vagy semmibe kívánják venni a jogbiztonság részét képező felkészülési idő követelményét, és arra utalnak, hogy nem lett volna szükséges a salátatörvényt korábban előkészíteni; vagy azt feltételezi, hogy a képviselő urak a jogszabályelőkészítés és jogszabályalkotás alapvető szakmai szabályaival, logikájával nincsenek teljesen tisztában, ami pedig véleményem szerint el várható lenne egy országgyűlési képviselőtől - de erre az esetre én nem is gondolok. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az előbb ismertetett szabályozási célnak megfelelően, a törvényjavaslat a közigazgatási szankciókra vonatkozó szabályokat állapítja meg. A hatá lyos törvényi rendelkezéseknek megfelelően szankció a közigazgatási bírság, az elkobzás, valamint a figyelmeztetés. Egyéb jogszabály pedig külön szankciókat állapíthat meg, amely külön, speciális szankciókra természetesen e törvény nem tartalmaz rendelkezé st. A jelen törvényjavaslat nem érinti semmilyen formában az egyéb szankciókat, így ott továbbra is megmarad az eddig alkalmazott rendszer. Kiemelendő továbbá az is, hogy a tárgyi hatályra vonatkozó szabály alapján az ideiglenes jellegű vagy éppen azonnali beavatkozást igénylő intézkedésekre, a nem határozatban kiszabható jogkövetkezményekre, valamint a jogszerű magatartás kikényszerítése végett szükséges intézkedésekre nem terjed ki a törvényjavaslat hatálya. A törvényjavaslat szerint, a jogállami garanciá knak megfelelően, a figyelmeztetés érdemi döntéssel kiszabható szankcióvá válik, így a jövőben e döntés ellen is lehetőség lesz jogorvoslattal élni. Az egyéb szabályok tartalmukban a hatályos rendelkezéseknek felelnek meg, eszerint a figyelmeztetést kizáró miniszteri rendeletek is alkalmazandóak, ahogyan azt a törvényjavaslat átmeneti rendelkezései rögzítik. Kiemelném még azt is, hogy a közigazgatási bírságra, illetve ennek alesetére, a helyszíni bírságra vonatkozó rendelkezések is teljes mértékben a hatály os szabályozást tükrözik mind a mérlegelési szempontok tekintetében, mind pedig az elévülés vonatkozásában. A helyszíni bírság kapcsán kiemelendő, hogy a jogorvoslat kizárására vonatkozó szabály az Alaptörvénnyel összhangban kerül megfogalmazásra, azaz egy értelművé válik, hogy a jogorvoslati jogtól nem a törvény fosztja meg az ügyfelet, hanem arról maga az ügyfél mond le. Végezetül pedig szükséges arra utalnom, hogy az
