Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. szeptember 19. kedd (239. szám) - A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény és egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. BÁRÁNDY GERGELY - ELNÖK: - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár:
188 Köszönjük. Közben helyesbíteném magamat, mert Ikotity István képviselőtársunk jegyzői feladatot lát el, úgyhogy itt tartózkodik az LMP képviselője is. Most megadom a szót Bárándy Gergely képviselő úrnak két percben. DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Répássy képviselő úrral részben egyetértek, hogy lehet magasabb képesítési feltételeket támasztani, mint az eddigiek, de miért csak a közjegyzőknél? Erre, t egye meg, hogy válaszol nekem! Tehát van azért mégis egy ki nem mondott hierarchia a jogászi szakmában, én azt gondolom, és ezt el kell ismerni, a jogászoknak biztos, hogy legalább a 90 százaléka vagy 99 szerintem így gondolja, hogy van a bírói, ügyészi, ü gyvédi, közjegyzői. Nagyságrendileg így néz ki. Miért pont a közjegyzőknél? Akkor a bíróknál miért nem? Tehát egy közjegyzőnél többet követelek meg, mint egy bírótól vagy egy ügyésztől? Én nem értem ennek a logikáját, és pontosan ezért kérdezem - örülök, h ogyha államtitkár úr gombot nyom, látom, hogy készül rá, és akkor válaszol erre , hogy miért. (14.30) Vagy a szakvizsga rendszerét valóban alakítsuk úgy, ahogy Répássy képviselő úr mondta, hogy mindenhol külön szakvizsgát, külön típusút kell tenni, és ha valaki egy másik szakmába kíván átmenni, akkor ott általában most már megkövetelik egyébként a gyakorlati időt a bíróságoknál is titkárként, ügyvédeknél. Ugye, önök hozták be pont azt, hogy legyen mindenképpen alkalmazott ügyvéd először, és csak utána lehe ssen saját praxisa. Tehát megkövetelünk egyfajta, ha úgy tetszik, tanulóidőt. Akkor miért nem lehet ehhez hozzákötni egy speciális vizsgát is, ha már ilyen tervek vannak? Tehát én azt mondom, hogy akkor, amikor egy ilyen rendszerben egyvalami kilóg a sorbó l, az nem jó. És ezért kell azt tartanom, hogy bár meg lehet - még egyszer mondom - magasabb képesítési feltételeket követelni, de akkor egységesen a jogászi szakmában ezt tegyük meg, ne csak a közjegyzők esetében. Köszönöm. (Dr. Józsa István tapsol.) ELNÖ K : Köszönjük. Megadom a szót Völner Pál államtitkár úrnak. DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Bár a zárszóra majd akkor nem marad elég munícióm, de néhány kérdés felmerült, amire szeretnék közben vá laszt adni, hátha akkor a további polemizálást sikerül lerövidítenünk. Répássy képviselő úrnak volt a végrendeleti nyilvántartásokkal kapcsolatban a kérdése: nyilván azért kell a közjegyzőknek látniuk az ügyvédi nyilvántartást, mert a hagyatéki eljárást ők folytatják le, tehát az ügyvédeknek nincs ilyen feladatuk. Tehát az ő számukra a közjegyzőit nem szükséges megnyitni. Tehát elhangzott egy ilyen észrevétel. A szakvizsgarendszert nem érinti természetesen ez a módosulás. Amit el lehet mondani, ugye, felmer ült az okleveles jogász, aki tulajdonképpen az egyetemen diplomát szerez. Ez a hivatalos elnevezése a félreértések elkerülése végett. Utána maga a szakvizsgarendszer, tudjuk, hogy hivatásrendenként a gyakorlati idő, maga a felkészülés, oktatás is, más tema tika szerint történik maga a vizsgáztatás, majd kapunk egy szakvizsgát, ez az egységes szakvizsga, ami gyakorlatilag átjárhatóvá teszi a rendszert. Ami ebben a rendeletben benne foglaltatik, ez a fajta vizsga eddig is a kamarai szabályzatban benne volt, am i a pályáztatás része. Azokról az ismeretekről győződnek meg a pályázónál, hogy rendelkezike azzal a tudással, ami mondjuk, egyegy közjegyzői helynek a betöltését jelenti. Tehát ez a miniszteri rendelet tulajdonképpen a kamarai szabályzatnak a kiemelését jelenti az eddigi szabályozási körből. Ami az EUvitát illeti, a többi tagállamnál is ugyanígy közhatalmi elemeket is ellátnak ezek a közjegyzők. Tehát akár a Benelux államoknál, Németországnál, Franciaországnál, és miután ezt a
