Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. november 14. kedd (257. szám) - A tizenkettedik életévüket be nem töltött gyermekek sérelmére elkövetett szexuális erőszakkal szembeni fokozottabb büntetőjogi védelemről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. BÁRÁNDY GERGELY, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1865 Hogy az élet hogyan írja ezt a tragikus és sötét forgatókönyvet, arra mi sem jobb példaként, mint egy mai újságcikk, amely itt van előttem, és amely a témánkhoz kapcsolódik. Az alcíme az, hogy „Kényszerítette, hogy valljon másra”, a főcíme pedig az, hog y „Elkábította és teherbe ejtette 13 éves lányát”. A 13 éves lány hasának gömbölyödését pedig az osztályfőnök vette észre, a vád szerint a leányt apja ejtette teherbe, aki a teherbe ejtés előtt a lányt begyógyszerezte. Újból és újból hozzá kell nyúlnunk ak ár a büntetőjoghoz, akár a gyermekvédelmi jelzőrendszer szabályozásához akkor, ha ilyen esetekkel találkozunk. Elég persze egy ilyen eset is, egy élet megmentése is kötelez minket, egyetlenegy életről sem mondhatunk le, és egyetlenegy élet megnyomorításáho z sem járulhatunk hozzá. Amit a szexuális erőszak mint a gyermekekkel szemben megnyilvánuló legaljasabb bűncselekmény vonatkozásában el kellett mondani, azt már a tegnapi napon is elmondtam. A jelenlegi javaslattal kapcsolatosan azt szeretném világossá ten ni, hogy a Fideszfrakció ebben az esetben is a legszigorúbb fellépést támogatja olyan szexuális bűncselekményt elkövető emberekkel szemben, akik, ahogy egyébként előbb képviselőtársam is fogalmazott - ezzel teljesen egyetértek , végletesen visszaélnek az zal a helyzettel, azzal a hatalmi, befolyási szituációval, amely nekik megadatott. (14.30) Legyen szó akár szülőről, legyen szó akár gondozóról, legyen szó gyógyítóról és bármilyen vonatkozásról, a szexuális erőszak elkövetőjével szemben sem a büntetés kis zabásában, sem egyéb járulékos következményekben nincs pardon. Egyetértünk azzal, hogy ne lehessen azt figyelembe venni, hogy az áldozat együttműködötte vagy beleegyezette; egyáltalán abszurd ennek a felvetése, hogy egy áldozat beleegyezne abba, hogy vel e szemben és rajta erőszakot kövessenek el. Ha csak ezt a mai esetet nézem, hát ennek a kérdésnek már a felvetése is számomra és nagyon sokunk számára nem igazolható. És nem tartjuk indokoltnak ezen jelenlegi szabályozás által megadott lehetőség fenntartás át. Úgy gondoljuk, hogy a benyújtott javaslat megfelel az Alkotmánybíróság határozatában rögzített kívánalmaknak, és alkalmas a Kúria által megfogalmazott cél elérésére is, és teljes mértékben egybevág azzal a gyermekvédelmi politikával, amit évek óta köve tkezetesen folytatunk, és amit évek óta a kormány következetesen megvalósít. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK : Köszönöm szépen, Horváth László képviselő úr. Most megadom a szót Bárándy Gergelynek, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának. Öné a szó. DR. BÁRÁNDY GERGELY, az MSZP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, azon kár lamentálni, hogy vane olyan frakció, amelyiknek ne a gyerekek érdeke lenne talán a l egfontosabb téma itt az Országgyűlésben. Én örülök annak, hogy Horváth képviselő úr sem szeretett volna beleszállni abba a versenybe, hogy ki utálja jobban a gyermekbántalmazókat, és hogy ki tett többet ellene a kormányzása alatt, hiszen azt gondolom, hogy 1990től, sőt azt tudom mondani, hogy e tekintetben még azt megelőzően is, minden kormány ezt a témát kiemelt témaként kezelte, és ezt a témát rendkívül fontosnak tartotta. Tartottuk mi is, és tartjuk a továbbiakban is. Ami a konkrét törvényjavaslatot ill eti, ahogy Selmeczi képviselő asszony elmondta, valóban így történt, hogy a bírósági jogalkalmazásban komoly problémát okozott és okoz még a mai napig is, hogy a jogalkotó nem szabályozta megfelelően a 12. életévüket be nem töltött személyek sérelmére elkö vetett szexuális erőszaknak a minősített eseteit. Ez ugye abból adódott, hogy az új büntető törvénykönyv hatálybalépésével változott a nemi erőszaknak a büntetőjogi szabályozása, és valószínűleg itt történhetett egy olyan hiba, hogy ez a minősített eset ne m megfelelőképpen került megfogalmazásra. Ezt a jogalkotói hibát a Kúria megkísérelte egy jogegységi határozat