Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. november 14. kedd (257. szám) - A pénzügyi közvetítőrendszer hatósági felügyeletét érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
1857 Az egyes kapcsolódó á gazati törvényekből pedig kikerül a közigazgatási hallgatásra vonatkozó szabály. Eddig, ha az MNB 30 napon belül nem bírált el egy kérelmet, az megadottnak volt tekinthető, vagyis ez a 30 napos határidő legalább szorította a jegybankot. Magyarázatot az elő terjesztő nem adott, hogy ez az előírás máshol szabályozva megmaradt volna. Látható, hogy az új Ákr. már a hatálybalépés előtt komoly gondokkal küzd. (13.50) Az MNBre igazított szabályok az utolsó pillanatban készülnek el, hatékonyságuk minimum kétséges. Mindez főleg a brókerbotrányok után hihetetlen felelőtlenségről árulkodik. Valamint a jegybank saját magának sokkal kényelmesebb szabályokat, hosszabb határidőt határoz meg, amit a kényelmen kívül túl sok minden nem indokol. Éppen ezért az MSZPfrakció nem fogja támogatni ezt a módosítást, mert nem hisszük, hogy miután az MNB dolgozóinak a bérköltsége másfélszeresére nőtt az elmúlt időszakban, még könnyítésekre is szükségük van ahhoz, hogy ne végezzék normálisan a munkájukat. Sajnos éppen pont az MNB alelnö kével folytatott tegnapi azonnali kérdésem, vitám világított rá számomra arra, hogy mennyire szakadtak el az MNBdolgozók és vezetőik a magyar valóságtól, hiszen ha 2,7 millió forintból nem tudnak félretenni maguknak és VIPhiteleket kellett felvenniük, és ezt normális dolognak tartják, és azzal indokolják, hogy azért kell ilyen magas bér az MNB vezetőinek, merthogy okos emberekkel és jó szakemberekkel szeretnék körülvenni magukat, akkor erről még mindig az a véleményem, hogy a jó szakembereket a többi szak mában is meg kéne fizetni. S ha tisztességesen állna az MNB a munkájához, és normálisan szeretné végezni a dolgát, akkor nemcsak nekik járna az európai uniós tagállamokkal versenyképes fizetés, hanem a többi szakmának is. Én azt gondolom, hogy a szerénység akkor látszana rajtuk, és lenne bennük némi jóindulat mások felé, hogyha akkor adnának saját maguknak ilyen hihetetlen nagy béreket, amit egyébként egy átlag magyar állampolgár el sem tud képzelni, ha az ápolóknál, az orvosoknál vagy bármely más szakmában is elérné a magyar fizetés az európai uniós tagállamok fizetéseit. Addig pedig több szerénységre lenne szükség, és nem azt kéne mondaniuk, hogy számukra szükséges a jó szakember és az okos szakember, azoknak meg ennyi bért ki kell fizetni. Azt gondolom, h ogy képmutatásra és pökhendiségre már nem kell tanítani az MNBdolgozókat, de látjuk, hogy ebben a törvényjavaslatban legalább rugalmasabb határidőket tudunk biztosítani nekik, hogy ne végezzék jól a munkájukat. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) E LNÖK : Köszönöm, képviselő asszony. Most megadom a szót a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja vezérszónokának, Vejkey Imre képviselő úrnak. DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről : Tisztelt elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Ti sztelt Képviselőtársaim! Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény 2018. január 1jei hatálybalépése kapcsán a szükséges törvénymódosítások egyeztetése már ez év tavaszán lezajlott. Az IM az Ákr. szabályait olyan szándékkal készítette el, hogy a kivett eljárásokra, azaz főszabályként az Ákr. hatálya alá nem tartozó eljárásokra az új rezsim alatt ne legyen szükség. 2017. szeptember végén azonban felmerült az Ákr. hatálya alóli kikerülésre vonatkozó igény. Az MNBnek az MNBtörvényben felsorolt f eladatai mindegyikének esetében ugyanis indokolt, hogy az MNB hatósági eljárásainak specialitásait teljes mértékben figyelembe vevő eljárásjogi szabályok legyenek alkalmazandók, ugyanis ezen szabályok biztosítják azokat az eljárásjogi megoldásokat, amelyek garantálni tudják az MNB feladat- és hatáskörei megfelelő ellátását. Az Ákr. eltérést nem biztosító rendelkezései pedig ezen MNB feladat- és hatáskörök ellátásának hatékonyságát csökkentenék, így ezen kivételes eljárásjogi keretrendszer kialakítása indoko lt, és a törvényjavaslatban előterjesztettek ennek felelnek meg.
