Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. november 14. kedd (257. szám) - Az agrárium versenyképességének javítása érdekében egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - MAGYAR ZOLTÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1852 agrárium versenyképességéről fog szólni. Egy hasonló tartalmú - legalábbis a címe szempontjából hasonló - határozati javaslattal már mi is éltünk, ahogy már Gőgös Zoltán képviselőtársam az előbb elmondta, hogy ők is benyújtottak egy hasonlót, és abban bíztam, hogy a cím majd jelentősen tükrözi a tartalmat is. Tényleg van benne bürokráciacsökkentés, és ezt támogatjuk is, de azért ennél sokkal bátrabbnak kellett voln a lenni véleményem szerint. Az öntözéssel kapcsolatban, ami benne van, azzal egyébként nincsen problémánk. Értem én, hogy cselekedni kell, és ahogy már említettem, bátrabb lépésekkel is kellett volna, hiszen hagyján, hogy az öntözhető területeink aránya an nyira kicsi, hogy az azon való módosítás most már évtizedek óta komoly fejfájást okoz a szakmának, a szakpolitikának, de még a lehetőségeinket sem használjuk ki, messze nem használjuk ki eléggé, így minden lépés, ami esetleg ezt elősegíti, örömteli. Viszon t például már a talaj- és földvédelemmel kapcsolatban, amikor olvastam, hogy erre irányuló módosítás is van, titkon abban bíztam, hogy elindulunk abba az irányba, amikor, mondjuk, a talajvédelmet komolyan vesszük, és esetleg példát mutatna hazánk a tekinte tben, hogy mondjuk, a talajaink élőanyagtartalmát vagy egyáltalán a minőségét hogyan tudjuk fenntartható módon kezelni, sőt esetleg javítani is. Ehhez képest egy apró, ámde nyilván az érintettek számára fontos és jó irányú módosítást tartalmaz. A szerződé ses jogviszonynál mutatkozik leginkább az a hiány, amit én éreztem, hogy nem elég bátor a lépés. Én már említettem a bizottsági vitában is, hogy amit a Hegyközségek Nemzeti Tanácsával kapcsolatban el tudok mondani - hiszen ők módosítottak a szerződéses jog viszonyon a tavalyi évben , az nem sült el valami pozitívan, és messzemessze nem érte el azt a hatást, amit reméltünk tőle, azaz hogy a szőlő felvásárlási árai olyan módon legyenek meghatározva, hogy az a szőlészek számára egy kiszámítható helyzetet tere mtsen, és ne kelljen azon aggódniuk, ami idén is előállt például az Alföld és még néhány borvidék tekintetében, hogy gyakorlatilag az önköltségi árat sem kapták meg a szőlőikért. (13.30) Tudom, hogy nem ez az egész országban az általános tendencia, és va nnak olyan borvidékek, ahol szerencsére nem ez a helyzet, de ahogy említettem, főként az Alföld tekintetében inkább rosszabb lett a helyzet a szerződéses jogviszony megjelenésével vagy módosításával, mint ami korábban volt. Tehát általánosságban elmondható , hogy a mezőgazdaságban ennél egy sokkal hatékonyabb lépést és bátrabbat vártunk volna e tekintetben is. Át is térnék aztán a vadászati részre, hiszen az, hogy a keresőtávcső visszakerül, vagy legalábbis a hivatásos vadászok tekintetében az egy mindenképp en támogatható dolog, bár nem értem, hogy miért csak a hivatásos vadászok esetében. Értem én, hogy a vadnak is esélyt kell biztosítani, és ez egy fontos szempont, de itt azért nem a fegyverre szerelhetőről van szó. Így nem értem, hogy miért nem adjuk vissz a egyáltalán minden vadásznak ezt a lehetőséget, hiszen sokszor éppen ez szolgálja a vad védelmét. Így van módja például beazonosítani azt, hogy kanról vagy kocáról van szó, vagy egyáltalán olyan vadfajról, olyan egyedéről és olyan neméről vane szó, amit el szeretne ejteni, vagy esetleg olyanról, amit továbbengedne. Tehát sok esetben éppen a vad védelmét az szolgálná, hogy jobban be tudjuk azonosítani. Ilyen formában én kiterjeszteném ezt minden vadászra. Itt is szeretném hangsúlyozni, hogy természetesen n em a hőkamerákról van szó, hanem kifejezetten ezekről a keresőtávcsövekről. A maroklőfegyverre áttérve itt is értetlenül állok egy kicsit a dolog előtt, hiszen most látunk egy ilyen tendenciát, hogy igyekeznek kivonni a forgalomból, hogy így mondhatom, eze ket a maroklőfegyvereket. Itt közben jelzi Győrffy Balázs, hogy duplikációról van szó. Akkor remélem, hogy majd válaszban segít megérteni, mert elég sok jelzés érkezett be hozzám, hogy például, ha egy sebzett disznó a sűrűbe kerül, ilyen módon eddig azért maroklőfegyverrel nagyobb biztonsággal meg lehetett közelíteni, mint mondjuk, egy hosszú csőhosszal rendelkező sörétes vagy golyós fegyverrel. Remélem, hogy ezt az ellentmondást akkor Győrffy Balázs fel tudja oldani. De mondhatnám az
