Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. november 14. kedd (257. szám) - Az agrárium versenyképességének javítása érdekében egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - FARKAS SÁNDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1848 tapasztalatok alapján. És i tt jegyezném meg, hogy nagyon fontos az, hogy ha a működés során kiderül, hogy egyes törvények, egyes intézkedéseink nem mindig a napi életnek megfelelően történnek, erre megfelelő módon tudjunk válaszolni, megfelelően tudjunk reagálni. (13.10) Ezért az e ddigi működési tapasztalatok alapján pontosítja a bérvadászat fogalmát, a trófeabírálati rendszert és a tájegységi fővadász feladatainak körét, megteremti a lejáró vadgazdálkodási ütemtervek meghosszabbításának lehetőségét, kiegészíti a vadászfegyverek alk almazására vonatkozó szabályokat, eltörli a vadászjegyek ötéves lejárati idejét, meghagyva az évenkénti érvényesítési kötelezettséget természetesen. Ezek a vadgazdálkodás szempontjából nagyon fontos gondolatok és nagyon fontos előterjesztések. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosítása, itt már többször elhangzott, a kisteljesítményű erőművek, vízi létesítmények kialakításának esetében egyszerűsíti az engedélyezési szabályokat, illetve mentesít a földvédelmi járulék megfizetése alól. A zt hiszem, ezt nagyon jól tapasztalhatjuk most, amikor ezek a programok elindultak és elindulnak, hogy azok az erőművek, kisteljesítményű naperőművek, amelyek, ha csak azt mondom, hogy az én választókörzetemben, az Alföld déli részén, azokon a területeken kerülnek megvalósításra jelentős részben, amelyek gyenge termőhelyi adottságú, alacsony aranykoronaértékű földterületeket jelentenek, olyan hasznosítási formák, és ennek a hasznosításnak a megkönnyítését szolgálja ez a törvényi módosítás is. Ugyanakkor tu djuk azt, ezenkívül még például megemlíthetném azt is, a vízi létesítmények esetén okoz sok bosszúságot a gazdálkodóknak, hogy a földhivatali bírság kiszabása is előfordul, amikor például ideiglenes belvízelvezető árkokat létesítenek a földjeiken; ez is je lentős mértékben változhat. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosítása egyértelműsíti, hogy a tavaly elfogadott új erdőtörvény erdőtervezésre vonatkozó szabályait a folyamatban lévő erdőtervezési eljá rásokban is alkalmazni kell. A Magyar Agrár, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló törvény módosítása szerint a kamara közfeladatai közé bekerül az országos jégelhárító rendszer működtetése, ami jelentős segítséget, biztonságot és nem ut olsósorban kármentést is fog jelenteni nemcsak a gazdálkodóknak, hanem mondhatnánk, az egész ország területén a különböző polgári létesítmények vonatkozásában is. Ez egy óriási előrelépés, mert tudjuk, hogy a jégkár évi mértéke általában 50 milliárd forint körüli összeg. Éppen ezért, ha már ezt az összeget csökkenteni tudjuk, a felhasználók vagy a jégkárt szenvedettek vonatkozásában is ez komoly olyan lépés, amire hosszú évek vagy talán évtizedek óta vártunk. Sajnos a klímaváltozás során bekövetkező különbö ző ciklonhatások és cellák, amelyek ebben az évben is többször kialakultak az ország különböző területein, nagyon komoly károkat okoztak. Nagyon bízunk abban, hogy ez a jégelhárító rendszer nagymértékben tompítani vagy talán minimalizálni fogja ezeket a há trányainkat, ezeket a veszteségeinket. Ebben a törvénymódosításban a kamarai választások kapcsán kiegészülnek a megválasztott tisztségviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok is. A termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről é s a termelési szakmaközi szervezetekről szóló törvény módosítása egyértelműen a mezőgazdasági termelők pozícióit erősíti a felvásárlókkal szemben. Tudjuk nagyon jól, hogy ez hosszú évtizedek óta egy olyan probléma, amit nem tudtunk megoldani, de én úgy gon dolom, hogy ennek a törvénynek a módosításával közelebb kerülünk a megoldáshoz. Ez azt jelenti, hogy emelik a felvásárló részéről elmulasztott fizetési kötelezettség késedelmi kamatát, meghatározzák, hogy a felvásárló mikor emelhet minőségi kifogást a fris s árukkal kapcsolatban, állapotminősítéssel kapcsolatos adatszolgáltatást vezetnek be, megteremtik egy uniós előírásnak megfelelő nemzeti minőségrendszer megalkotásához szükséges jogszabályi
