Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. november 14. kedd (257. szám) - A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - KEPLI LAJOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1841 törvénnyel bevezetésre került, úgy tűnik, nem akar megfelelően működni. Azért kell időről időre újabb és újabb módosításokat a tapasztalatok alapján behozni. És valóban, egy tö rvénybe vetett bizalmat aknáz alá, ha nagyon sokszor és gyakran kell módosítgatni, változtatni rajta. Ha mármár rendeleti szintű jogalkotást végez a parlament, és olyan technikai részletekbe megyünk bele, amelyek nem méltóak a törvényalkotás szellemiségéh ez, de valóban fontos kérdés az, hogy Magyarországon működjön a hulladékgazdálkodási rendszer, és hatékonyan működjön, amit ez a központosított rendszer valamiért nem képes, úgy tűnik, ellátni. (12.40) Nem képes a számlázási feladatokat megfelelő hatékonys ággal elvégezni, nem képes a díjbeszedési feladatokat megfelelő hatékonysággal elvégezni, és ezért kell ezeken a részeken folyamatosan módosítgatni, hogy egyrészt most adók módjára behajtható köztartozás legyen a díjtartozás, és hogy a NAV intézkedhessen a behajtás felől, másrészt pedig a számlázás maga is már nem feltétlenül megy a központi koordináló szerven keresztül, hanem alvállalkozásokat kell bevonni ebből a célból, illetve több más célból is. Úgyhogy valóban egy kicsit összetákoltnak tűnik a rendsze r, lehet, hogy ideje volna változtatni. Nyilvánvalóan ebben a ciklusban ez már nem fog bekövetkezni, a következő ciklusban meg remélhetően egy másik felállással majd más hulladékgazdálkodási elképzelések kerülnek érvényesítésre. Amennyiben a Jobbik kap kor mányalakítási megbízást 2018ban, akkor ez egészen biztosan be fog következni. Most azonban maradjunk a jelenlegi törvény szövegénél és változtatásainál, hiszen vannak ennek pozitív részei is, mint például az építési és bontási hulladékokkal kapcsolatos, k ifejezetten a kitermelt földdel kapcsolatos változtatás, amit már 2012ben, amikor a hulladékostörvény vitája volt itt a Házban, akkor is felvetettem, s azóta jó néhányszor a parlament falai között, hogy ne kelljen hulladéknak minősíteni az egyébként nem s zennyezett kitermelt talajt, ami építési és bontási hulladék kategóriába tartozott eddig. Hiszen azt tapasztaltam magam is, még képviselővé válásom előtt, 2010 előtt vállalkozóként jó néhány olyan ügyben kellett eljárnom, ahol vállalkozókat adott esetben a kitermelt talaj mennyisége alapján több tízmillió forintra bírságoltak meg amiatt, hogy hulladékkezelési engedély nélkül egy másik területén feltöltésre felhasználta azt a talajt, ami egyébként az égvilágon semmilyen veszélyt a környezetre nem jelent, his zen semmiféle mesterséges összetevő nem volt benne. Természetes talajról és kövekről volt szó minden esetben. Hosszas fellebbezgetések útján a bírósági szakaszban már sikerült ezeket a bírsághatározatokat visszavonatni, illetve hatályon kívül helyeztetni, de jó néhány hónapot úgy éltek át ezek a vállalkozók, hogy egy ilyen cselekedet miatt, ami egyáltalán nem számít környezetszennyezésnek, egy hajszálon függött a vállalkozásuk léte és a saját egzisztenciájuk is, és jó néhány ősz hajszálat sikerült ezekkel a z intézkedésekkel nekik szerezni, teljesen indokolatlanul. Tehát ne tekintsünk hulladéknak talajt, ez nagyon üdvözlendő és pozitív kezdeményezés, hogy végre a törvény is kimondja, hogy nemcsak akkor, ha ott helyben, a kitermelés helyén van felhasználva, ha nem adott esetben bizonyos feltételek mellett, egy nyilatkozat útján, ha más helyen, helyszínen kerül felhasználásra, akkor se minősüljön hulladéknak, kerüljön ki a hulladék kategóriából, és minden ilyen természetes anyagot, ami egyébként a természetben el őfordul, ne minősítsünk hulladéknak. A másik fontos kérdés az azbesztmentesítéssel függ össze, ugyanis kimondja a módosítás, hogy az azbeszttartalmú építési és bontási hulladékokat, amelyeket egy szakavatott vállalkozó bigbag zsákokban elhelyez és összegy űjt a bontás helyén, azt a tulajdonos vagy a megrendelő maga is elszállíthassa a legközelebbi depóniára, a legközelebbi kezelési helyre. A probléma ezzel az, hogy hol talál ilyen helyet, ahová lerakhatja az ő azbeszttel szennyezett építésibontási hulladék át, és hogy milyen áron teheti ezt meg természetesen. Hiszen az volna a cél, hogy az a mintegy 100200 millió négyzetméter azbesztes palatető, ami van még előreláthatóan, becsülhetően Magyarországon, az minél hamarabb eltűnjön, és szakszerű ártalmatlanítás ra kerüljön, ugyanis eltűnni most is eltűnik, csak legtöbbször az egyéb sittel, építésibontási törmelékkel együtt elviszik a lerakókba.
