Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. november 14. kedd (257. szám) - A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1836 Most soron következik a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormányelőterjesztés T/18313. számon a Ház inf ormatikai hálózatán elérhető. Elsőként megadom a szót Nagy István államtitkár úrnak, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előadójának. Parancsoljon, államtitkár úr! DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár, a na pirendi pont előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény a tavaszi ülésszakhoz hasonlóan ismét az Országgyűlés napirendjére került annak érdekében, hogy az aktuálisan esedékes változtatások megt örténjenek, a hulladékgazdálkodás hatékony és eredményes működését elősegítve. Az átalakult közszolgáltatást illetően a törvényjavaslat a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással kapcsolatos egyes kérdések tisztázására irányul, valamint a javaslat bevezeti a közszolgáltatói alvállalkozó fogalmát. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer átalakításához a jogszabályi környezet 2016. április 1jével lépett hatályba. A koordináló szerv, a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. tapas ztalatai alapján a jogszabályi környezet felülvizsgálata vált szükségessé a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás stabilitásának biztosítása, valamint a díjhátralék kezelésével kapcsolatos szabályok alkalmazhatóságának elősegítése érdekében. A törvényjavasl at hulladékgazdálkodási közszolgáltatást érintő főbb pillérei a következők. A koordináló szervnek a feladatkörében eljárva hárommilliós nagyságrendet meghaladó ingatlanhasználói kör adatait kell beszereznie, frissítenie és nyilvántartania. A járási hivatal ok nagy száma miatt a személyes és lakcímadatok beszerzése központi nyilvántartásból informatikai úton indokolt. A koordináló szerv díjbeszedését, valamint a díjhátralékkezelési feladatkörének ellátása során az adóhatóság részére átadja az adós nevét és a z azonosításához szükséges adatokat. A jelenlegi szabályozás ezen adatok közlésének kötelezettségét csak részlegesen írja elő, ami jelentős mértékben nehezíti és lassítja a koordináló szerv feladatellátását. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatói alvállalk ozókkal kapcsolatban a törvénymódosítás fő célja, hogy a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal a közszolgáltatási díj megállapításával kapcsolatos díjelőkészítő tevékenységéhez szükséges információk tekintetében azokat a hulladékgazdálkodási közs zolgáltatásban alvállalkozóként közreműködő gazdasági szereplőket is adatszolgáltatásra tudja kötelezni, akik a szükséges adatokat ténylegesen birtokolják. A normavilágosság és egységes jogértelmezés elősegítése céljából a törvény fogalmai között szükséges elkülöníteni és definiálni a nonprofit formában működő közszolgáltatói alvállalkozó fogalmát a hulladékgazdálkodás egyéb alvállalkozóitól. A félreértések elkerülése érdekében ki kell emelni, hogy például az informatikai alvállalkozók részére a nonprofit k övetelmény továbbra sem előírás. A közszolgáltatás kérdései után a további hulladékgazdálkodási javaslatokra áttérve azt kell kiemelni, hogy a jelen módosítás részben jogharmonizációs kötelezettséget szolgál az úgynevezett veszélyességi jellemzők körében. A törvény melléklete sorolja föl a veszélyességi jellemzőket, amelyek közül a HP 14 „környezetre veszélyes (ökotoxikus)” veszélyességi jellemző már régóta részletes szabályozást igényelt uniós és hazai szinten egyaránt. A hulladék keretirányelv szerint a t agállamok az engedélyezési kötelezettség alól mentességet adhatnak a vállalkozásoknak a saját, nem veszélyes hulladékuk termelés helyén való ártalmatlanítása vagy a hulladék hasznosítása esetén. Más tagállamokhoz hasonlóan a hatósági eljárások számának csö kkentése érdekében célunk megalkotni a mentességre vonatkozó végrehajtási szabályokat. (12.20) Olyan tevékenységek kerülnének a mentességi körbe, amelyek környezetvédelmi kockázatot nem hordoznak, azonban az életszerűség jegyében könnyítést jelent majd a hulladékgazdálkodási szereplőknek. Ilyen lehet az előkészítési műveletek mentessége. Erre példa, amikor az üzletek a
