Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. november 14. kedd (257. szám) - A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - CSEPREGHY NÁNDOR, a Miniszterelnökség államtitkára:
1830 2018. április 18ától előírja a tagállamok számára az úgynevezett egységes európai közbeszerzési dokumentum kötelező elektronikus benyújtásának határidejét. Ezért a legkésőbbi határidő, ameddig ki lehet tolni az eközbeszerzési rendszer bevezetését, április 15e, 2018. április 15e. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő, általunk benyújtott törvényjavaslat benyújtására a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kezdeményezése alapján került sor, annak ér dekében, hogy megfelelő átmeneti időszak álljon valamennyi ajánlattevő rendelkezésére az elektronikus közbeszerzési rendszer teljes bevezetéséig. (11.50) A javaslat ezzel együtt megfelel az Európai Unió közbeszerzési tárgyú irá nyelveiben foglalt határidőnek is, ezért kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő asszony. Megkérdezem Csepreghy Nándor ál lamtitkár urat, kíváne most felszólalni. (Jelzésre:) Igen. Parancsoljon, öné a szó. CSEPREGHY NÁNDOR, a Miniszterelnökség államtitkára : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm szépen a szólás lehetőségét és az alkalmat, hogy egy olyan kérdésről ejthetek szót a kormány nevében, amely, azt gondoljuk, az elmúlt hét év történelmi tanulságai alapján jelentősen járult hozzá ahhoz, hogy a magyar gazdasági szereplők ma már erősebbek, mint amilyenek voltak 2010ben. Emlékezetes, hogy 2010ben a második O rbánkormány egy olyan gazdasági helyzetben vette át Magyarországot, ahol a görög államcsődhöz hasonló helyzet közelében volt a magyar gazdaság. A magyar gazdasági szereplők száműzöttek voltak saját hazájukban, a multinacionális cégek sokkal több megbízást és sokkal több lehetőséget kaptak a 2010 előtti kormányzatoktól, mint a magyar vállalkozások a saját kormányuktól. Ezen a helyzeten szerettünk volna változtatni, és ennek a helyzetnek a feloldására az egyik kézzelfogható eszköz volt a közbeszerzések rends zerének az újraszabása a tekintetben, hogy a magyar vállalkozások legalább akkora eséllyel tudjanak részt venni a közpénzből finanszírozott beruházásokban, mint ahogy azt 2010et megelőzően a multinacionális cégek uralták. Hét év kormányzást követően elmon dhatjuk, hogy a gazdasági növekedés számaiban, a foglalkoztatás számaiban ezek az eredmények már megjelennek. A közbeszerzések súlya jelentősen csökkent a tekintetben, hogy ma már nem kizárólagosan a közberuházások hajtják a magyar gazdasági növekedést, ső t ezt sikerült a piac számára kedvező irányba elmozdítani, ma már a piaci beruházások aránya legalább ekkora súllyal esik bele ebbe a serpenyőbe. A közbeszerzések kapcsán azonban egy folyamatos politikai vitával is szembe kellett nézni. Az Európai Unió ált al megszabott határidőket megelőzve a magyar kormány elsőként vezette be az új közbeszerzési direktívákat, és most is az Európai Unióban elsők között szeretne egy olyan törvényjavaslatot elfogadtatni az Országgyűléssel, amely lehetővé teszi, hogy a közbesz erzések az uniós versenyjog betartása mellett ne csak a magyar gazdasági versenyzőket, a magyar gazdasági szereplőket támogassák a versenybe való beavatkozást nélkülözve, hanem lehetőséget adjanak arra is, hogy a köz valóban lássa, hogy azok az adóforintok , amelyeket különböző beruházásokra fordítunk, a leginkább árérték arányos módon kerülnek felhasználásra. Az elektronikus közbeszerzések működési rendszere 2018. október végétől lehetővé fogja tenni, hogy minden eljárás transzparensen, átlátható módon tör ténjen, és az adófizető állampolgárok is meggyőződjenek arról, hogy a mindenkori kormányzat valóban a köz érdekében használja fel ezeket a forrásokat. Azonban nem mehetünk el amellett sem szó nélkül, és ez az elmúlt hét év gazdaságpolitikai sikereihez nagy mértékben hozzájárult, hogy a magyar gazdasági szereplők igényeit, kéréseit időről időre szükséges meghallgatni ahhoz, hogy a hazai szabályozás ne csak jó legyen, hanem végrehajtható is legyen, így a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara megkeresése, amely szá mtalan
