Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. szeptember 19. kedd (239. szám) - A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény és egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. RÉPÁSSY RÓBERT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
181 nemcsak magyar állampolgár lehet majd közjeg yző, hanem az Európai Unió, illetőleg az Európai Gazdasági Térség, valamint Svájc állampolgárai is Magyarországon közjegyzői pályázatot adhatnak be, és közjegyzői kinevezést kaphatnak. Persze, ha megfelelnek egyéb feltételeknek, azoknak a feltételeknek, am elyeknek a magyar állampolgárságú közjegyzők is megfelelnek, tudniillik hogy van jogi képesítésük - ez nem feltétlenül Magyarországon szerzett diplomát jelent , de van olyan szakvizsgájuk, amely őket képesíti a közjegyzői tevékenység ellátására - ez már n ehezebb feltétel, azt gondolom, hiszen Magyarországon kell ezt a szakvizsgát megszerezni , és nem utolsósorban olyan szinten beszélnek magyarul, hogy a magyar állampolgárok ügyeinek intézését rájuk lehet bízni. Tehát ezeket a feltételeket nyilván teljesít heti bárki, de mint ahogyan az Európai Unió más tagállamaiban is elég ritka, hogy közjegyzőnek nevezik ki egy másik tagállam állampolgárát - az előbb említett esetben én mondtam, hogy körülbelül ez a szám igen alacsony lesz, hogy ilyen közjegyzői kinevezés eket látunk majd , de ezt nem lehet kizárni, ez egy elméleti jelentőségű döntése az Európai Unió Bíróságának: a letelepedés szabadsága érdekében minden uniós állampolgárnak biztosítani kell a közjegyzői kinevezéshez való jogot. Azonban az ügy, pontosabban az Európai Unió Bírósága döntésének a lényege egy nagyon fontos, megint csak azt mondom, hogy elméleti probléma, tudniillik hogy minek tekintjük a közjegyzői tevékenységet, minek tekinti az Európai Unió Bírósága a közjegyzői tevékenységet. Azt kell hogy m ondjam, elfogadva az Európai Unió Bíróságának döntését, pontosabban tiszteletben tartva ezt a döntést, némileg ellentétes az Európai Unió Bíróságának felfogása a közjegyzői tevékenységről, mint ahogyan mi arról évtizedek óta, sőt immáron több mint százéves távlatban a közjegyzői tevékenységről gondolunk, tudniillik az Európai Unió Bírósága azt mondja, hogy a magyar jogrendben meghatározott közjegyzői tevékenységek nem jelentenek a közhatalom gyakorlásában való részvételt. Tehát az Európai Unió Bírósága úgy döntött, hogy a magyar közjegyző nem gyakorol közhatalmat. Ezzel szemben mi nyugodtan tarthatjuk magunkat ahhoz az álláspontunkhoz, hogy a Magyarország címere alatt dolgozó közjegyzők, a Magyarország címerével ellátott bélyegzőjükkel igenis közhatalmi tevé kenységet végeznek, vagy legalábbis közhatalmi tevékenységet is végeznek, hiszen ha nem így dolgoznának, akkor megkérdőjelezhető lenne az egész pártatlan eljárásuk. Az a közjegyző, aki egyoldalúan az ügyfelek érdekét képviseli, az nem közjegyző, az ügyvéd, valójában az ügyvéd, akinek az a dolga, hogy az ügyfél mellé álljon. A közjegyzőnek pártatlannak kell lenni, tulajdonképpen az elé járuló, akár ellentétes érdekű felek számára ugyanazt a tájékoztatást, ugyanazt a jogszolgáltatást kell hogy adják a közjegy zők, ezért az ő tevékenységük sohasem lesz azonos az ügyvéd tevékenységével, akinek törvényi kötelessége, hogy az ügyfele érdekében lépjen fel, a közjegyzőnek meg törvényi kötelessége az, hogy mindig is a jogszabályoknak megfelelően és pártatlanul járjon e l az ügyfelek között. Tehát itt, még egyszer mondom, tiszteletben tartva az Európai Unió Bíróságát, azért mi csak továbbra is tekintsük azt szem előtt, hogy a közjegyzők igenis egy közérdekű közhatalmi tevékenységet végeznek, legalábbis azokban az ügyekben mindenképpen, ahol jogszabály alapján kötelezően járnak el, és nem az ügyfél szabad választása alapján járnak el. A javaslat másik része, amely a végrendeletek nyilvántartását próbálja összehangolni, azt a célt szolgálja, hogy a kétfajta végrendelet, tudn iillik a közjegyző előtt tett közvégrendeletről és az ügyvéd által szerkesztett és az ügyvéd által őrzött magánvégrendeletről az információk rendelkezésre álljanak a közjegyző számára a hagyatéki eljárásban. Tehát itt megint csak a közjegyző két minőségben kerülhet ebbe az eljárásba: egyrészt, amikor okiratot szerkeszt, ez az ügyfél szabad választása alapján történik, az ügyfél számára szolgáltatást nyújt a közjegyző; amikor viszont hagyatéki eljárást folytat le, akkor nem választhatja az ügyfél az ő eljárá sát, hanem kötelező a közjegyző előtti eljárást igénybe venni. Tehát közjegyző fogja lefolytatni ezt a hagyatéki eljárást, éppen ezért ebben az esetben a közhatalom gyakorlása során a közjegyzőnek igenis joga van tudni, hogy ügyvédek vagy ügyvéd által szer kesztett végrendeletek vannake, maradtake, az örökhagyó után maradte végrendelet, ezért a jogszabálymódosítás azt a megoldást alkalmazza, hogy az
