Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. szeptember 19. kedd (239. szám) - A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény és egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
179 nem közhatalmi hatásköröket egyaránt gyakorolnak. A bíróság ítélete nyomán az érintett tagállamok változtattak a szabályozásukon, és megszüntették a közjegyzőkre vonatkozó állampol gársági feltételt. Magyarország ellen a Bizottság által indított eljárásban az Európai Unió Bírósága 2017. február 1jén hirdetett ítéletet, amelyben elmarasztalta Magyarországot. A bíróság ítéletében megállapította, hogy Magyarorszá g, mivel a közjegyzői hivatás gyakorlását állampolgársági feltételhez kötötte, nem teljesítette az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek a letelepedés szabadságára vonatkozó, 49. cikkéből eredő kötelezettségeit. Ezen ítéletben foglaltak végrehajtását kívánja az előterjesztő a közjegyzőkről szóló törvény egyes rendelkezéseinek módosításával biztosítani. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 49. cikke értelmében a letelepedés szabadságára vonatkozó egyenlő feltételeket az uniós tagállamok, az Unió n kívüli EGTállamok és Svájc állampolgárai számára kell biztosítania a hazai szabályozásnak. Ennek megfelelően a törvényjavaslat a magyar állampolgársági kritérium helyett ezen államok állampolgárságát írja elő a közjegyzővé történő kinevezés feltételekén t. A bíróság ítéletének való megfelelés érdekében tehát módosítani szükséges a közjegyzővé történő kinevezés feltételeit. A törvényjavaslat a hatályos feltételrendszert részben újraszabályozza. Eltörli a közjegyzővé történő kinevezésnek, továbbá a nem közj egyző, közjegyzőhelyettes vagy közjegyzőjelölt természetes személy közjegyzői iroda tagjává való válásának feltételeként előírt magyar állampolgársági kritériumot. Meghagyja azonban a közjegyzői hivatás gyakorlásának feltételeként garanciális jelleggel a k özügyektől eltiltás hatálya alóli mentességet, valamint a cselekvőképességet érintő gondnokságot és támogatott döntéshozatalt érintő kizáró rendelkezést. A törvényjavaslat a közjegyzői tevékenység ellátásához szükséges nyelvi és szakmai képesítési feltétel ek előírásával kívánja továbbra is biztosítani azt a nyelvi és szakmai felkészültséget, amely hagyományosan a közjegyzői hivatás gyakorlásának feltétele. Ennek érdekében a szakmai képesítések terén, a 2018. július ljét követően meghirdetett pályázatok von atkozásában előírja a közjegyzővé történő kinevezés feltételeként a közjegyzői vizsga eredményes letételét, valamint olyan okleveles jogász szakképzettséget, amely a külön jogszabályban szabályozott jogi szakvizsga előfeltételének megfelel. A közjegyzői hi vatás gyakorlásának nem magyar állampolgárok részére történő megnyitása mellett szükségszerű a nyelvi jogosítványra és a nyelvismeretre vonatkozó rendelkezések módosítása. Ennek megfelelően a törvényjavaslat előírja a magyar nyelvnek az eljárás lefolytatás ához szükséges mértékű ismeretét, amely nélkülözhetetlen a közjegyző oldaláról az eljárások lefolytatásához. Ennek megfelelő szintű ismeretéről a pályáztatás során, a pályázó személyes meghallgatása keretében, a pályázatot meghirdető területi kamara elnöks ége győződik meg. A közjegyző és a közjegyzőhelyettes nyelvi jogosítványának vonatkozásában pedig a törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy a törvény alkalmazásában idegen nyelv az eljárás nyelvétől eltérő nyelv. Az Európai Unió Bíróságának ítéletéből ere dő jogalkotási feladat mellett a törvényjavaslat előkészítése során az igazságügyi tárca elvégezte a végrendeletek országos nyilvántartására vonatkozó jogszabályi környezet felülvizsgálatát is. E nyilvántartás célja, hogy a hagyatéki eljárást lefolytató kö zjegyzők az örökhagyó végakaratáról annak érvényre juttatása érdekében tájékozódhassanak. A végintézkedésre jogosult személyek szabadon választhatják meg, hogy milyen formában, közvégrendeletben vagy írásbeli magánvégrendeletben kívánnak a vagyonukról vagy annak egy részéről haláluk esetére rendelkezni. Ennek során lehetőségük van arra is, hogy akár közjegyzőhöz, akár ügyvédhez forduljanak, ha ehhez jogi közreműködésre van szükségük. Az ügyvéd által készített vagy ügyvédnél letétbe helyezett végrendeletekre a Magyar Ügyvédi Kamara is működtet egy nyilvántartást, a központi végrendeleti nyilvántartást. A favor testamenti elvének érvényesülése ugyanakkor megköveteli, hogy a közjegyzők hatékonyan tájékozódhassanak az örökhagyó végakaratáról. Ennek érdekében a
