Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. november 13. hétfő (256. szám) - Schmuck Erzsébet (LMP) - a nemzetgazdasági miniszterhez - „Meddig engedik még sanyargatni a munkavállalókat?” címmel - SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): - ELNÖK: - CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
1683 Schmuck Erzsébet (LMP) - a nemzetgazdasági miniszterhez - „Meddig engedik még sanyargatni a munkavállalókat?” címmel Tisztelt Országgyűlés! Schmuck Erzsébet képviselő asszony, az LMP képviselője, interpellációt nyújtott be a nemzetgazdasági miniszterhez: „Meddig engedik még sanyargatni a munkaváll alókat?” címmel. Schmuck Erzsébet képviselő asszonyé a szó. Parancsoljon! SCHMUCK ERZSÉBET ( LMP ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Pár hónappal ezelőtt óriási felháborodást váltott ki a szakszervezetek köré ben, hogy a kormány a munka törvénykönyve módosításával egy évről három évre akarta emelni a munkaidőkeret maximális időtartamát. Ezt az általunk rabszolgatörvénynek nevezett javaslatot aztán a tiltakozások hatására visszavonták, de ettől a lényeg még nem változott. (15.50) A kormány, kiszolgálva az autóipari multik igényeit, hajlandó lett volna elfogadni egy olyan embertelen szabályozást, aminek a hatására gyakorlatilag rabszolgaként dolgoztak volna az emberek a gyárban. A munkáltató éveken keresztül szaba don rendelkezhetett volna a munkaidejük fölött, akár egy hónapon keresztül megszakítás nélkül dolgoztatva őket, túlórapénzt nem fizetve. Ez mindennél jobban megmutatta, hogy mennyire átlátszó és hazug a kormány multiellenes és családbarát propagandája, és leleplezte azt is, hogy a kormány a multik, a tőke érdekeit minden esetben a magyar emberek érdekei elé helyezi. Erről szólt a kizsákmányolás törvénykönyve, a szakszervezeti jogok leépítése, a sztrájkjog kiüresítése, az országos érdekegyeztetés rendszeréne k szétverése. Még a papíron megmaradt munkavállalói jogok betartása sem fontos. Munkaügyi ellenőrök százait eresztették szélnek, drasztikusan lecsökkentették az ellenőrzések számát, megszüntették a munkaügyi felügyeletet. Gyakori a kötelező hétvégi túlóra, a munkaidő és pihenőidő szabályainak semmibevétele, a több heti folyamatos robot. A gazdasági húzóágazatnak tekintett gépipar területén a cégek fele már októberre túllépte a 400 túlórát, miközben 250 a megengedett. Az agyonhajszolt dolgozók körében egyre több a munkabaleset. Az év első felében 25 százalékkal nőtt a halálos munkabalesetek száma; 45 ember halt meg munka közben. Az ellenőrzött cégek háromnegyedénél találtak szabálytalanságot, az építőiparban szinte mindenhol. Az államtitkár minderre azt tudta mondani: a munkabalesetek többsége a dolgozók figyelmetlensége miatt történik. A kormány bér- és foglalkoztatáspolitikája miatt kialakult munkaerőhiány csak tovább súlyosbít a helyzeten. Államtitkár Úr! Arra szeretnék választ kapni, hogy meddig nézi még t étlenül a kormány a munkavállalók sanyargatását, és meddig áll a magyar munkavállalókkal szemben a multik oldalára. Várom megtisztelő válaszát. (Szórványos taps a Jobbik, valamint a függetlenek padsoraiból.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő asszony. A választ Cseresnyés Péter államtitkár úrtól fogjuk hallani. Parancsoljon, államtitkár úr! CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Ez év áprilisában nem a kormány - ragaszkodjunk a tényekhez , hanem az Országgyűlés Gazdasági bizottsága, ahogy az akkor lefolytatott viták során több ízben is elhangzott, gazdaságpolitikai oldalról közelített meg egy munkajogi szabályozási kérdést. Uniós példák alapján kívánta a munkaidő re vonatkozó szabályokat úgy módosítani, hogy a szakszervezetek és a munkáltatók együtt a munkaidő szervezése terén
