Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. október 30. hétfő (251. szám) - Schmuck Erzsébet (LMP) - az emberi erőforrások miniszteréhez - „A rákgyógyszerek külföldi alkalmazása során lemért eredményeket miért nem sikerült a magyar betegek esetében elérni?” címmel - SCHMUCK ERZSÉBET (LMP):
1200 OEPfinanszírozott ellátást választotta, hanem a fizetőset, és ezután is ezt fogják választani, mert önök odaterelik őket. Nemhogy csökkenne a várólista, hanem nő, és hiába különítették el a 666 millió forintot a többletkapacitásra, ha az nem fog teljesülni (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), ugyanígy az infrastruktúra sem. Nem fogadom el a válaszát. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen. Mint hallhatt uk, tisztelt Országgyűlés, képviselő úr nem fogadta el az államtitkári választ, ezért tisztelettel kérdezem, elfogadjáke azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 104 igen szavazattal, 32 nem elle nében, tartózkodás nélkül elfogadta. Schmuck Erzsébet (LMP) - az emberi erőforrások miniszteréhez - „A rákgyógyszerek külföldi alkalmazása során lemért eredményeket miért nem sikerült a magyar betegek eseté ben elérni?” címmel Tisztelt Országgyűlés! Schmuck Erzsébet képviselő asszony, az LMP képviselője, interpellációt nyújtott be az emberi erőforrások miniszteréhez: „A rákgyógyszerek külföldi alkalmazása során lemért eredményeket miért nem sikerült a magyar betegek esetében elérni?” címmel. Schmuck Erzsébet képviselő asszonyé a szó. Parancsoljon! SCHMUCK ERZSÉBET ( LMP ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Az elmúlt hetekben nagy vihart kavart, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alap vaklicitet írt ki olyan hatóanyagokra, amelyek nem teljesen felcserélhetők egymással. A miértekre a mai napig nem születtek meg a megnyugtató válaszok, helyette ment a ködszurkálás és a homályos cáfolatok egész sora. Ideje tehát a kormányzat részéről tiszta vizet ön teni a pohárba és nem köntörfalazni tovább, itt ugyanis a magyar emberek életéről van szó. Ha a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapnak igaza van, és a hazai körülmények között nem teljesítették a gyógyszerek az azoktól elvárható egészségügyi kimeneteleket, ak kor ennek mi lehet az oka? Miért van az, hogy a külföldi alkalmazás során lemért eredményeket nem sikerült a magyar betegek esetében elérni? Nemzetközi példákból is tudjuk, hogy bizonyos szintig elfogadható, ha eltéréseket tapasztalunk, de azt, hogy a gyóg yszerek a máshol bizonyított hatásukat ne tudják még csak megközelíteni sem, nem tartjuk elfogadhatónak. Az okokat keresve muszáj beszélni arról, hogy Magyarországon ma összesen 16 onkológiai centrumban használják az úgynevezett CATOrendszert, ami arra sz olgál, hogy számítógép által ellenőrzött módon történjen a dózis kiválasztása, és minden milligramm gyógyszer felhasználása követhető legyen. Ma a legnagyobb kemoterápiás betegforgalmat a Szent László Kórház bonyolítja, de ott sincs CATO, ahol egyébként a legutóbbi felújítást is adományokból végezték el, pedig ahol nincs CATO, ott még a keverékeket előkészítő egészségügyi személyzet sincs biztonságban, hiszen nincsen olyan centralizált labor sem, ahol ezek a veszélyes anyagok biztonságosan kezelhetők. Márpe dig ezek a szerek rendkívül veszélyesek, így sem az adagolásba, sem a keverék előállításába nem csúszhat hiba. Ezeknek a laboroknak és számítógépes rendszereknek a költsége elenyésző ahhoz képest, hogy milyen drágák a szóban forgó gyógyszerek, ráadásul ért elmetlen lehet ezeknek a gyógyszereknek a megvásárlása és beadása, ha nincs meg hozzá a biztonságos háttér. Hadházy Ákos képviselőtársam munkája nyomán ismertté vált az is, hogy az Állami Egészségügyi Ellátó Központ sorozatban folytat szabálytalan pályázat okat, amelyekkel olykor a
