Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. szeptember 18. hétfő (238. szám) - A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása a korrupciós bűncselekmények elévülési idejének emelése érdekében szóló előterjesztés összevont vitája - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA (Jobbik):
120 módosító javaslatok beépüljenek a törvény szövegébe. Ezért egyébként nagy többséggel, ellenszavazat nélkül elutasította a bizottság Szabó Szabolcs képviselő úr módosító javaslatai t. A törvényjavaslat érdeméről majd képviselői felszólalásban szeretnék szólni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következne k. A frakcióknak 1010 perc, a független képviselőknek, amennyiben élnek a lehetőséggel, összesen 3 perc áll rendelkezésükre. Elsőnek a Jobbik képviselőcsoportjából Staudt Gábor… (Dr. Staudt Gábor: Gyüre Csaba! Valami tévedés volt, elnök úr!) Én csak hozot t anyagból tudok dolgozni, nálam Staudt Gábor van beírva. (Dr. Staudt Gábor: Gombnyomással lehet jelezni? Mert majd Gyüre Csaba szólna tőlünk!) Akkor majd kérem átvezetni; Gyüre Csaba képviselő úr. Úgy látszik, hogy Staudt Gábor mint előterjesztő kétszer j elent meg. Úgyhogy Gyüre Csaba képviselő úrnak adok szót. Megvárom, nyugodtan, nem tehet róla, hogy a forgatókönyv mást tartalmaz, megvárjuk, míg nyugodtan felteszi a mikrofont. Parancsoljon, most állítják nullára. Öné a szó. (21.00) DR. GYÜRE CSABA ( Jobbi k ): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon gyorsan szaladtunk bele ebbe a témába a mai ülésen, de azt gondolom, hogy nem hiábavaló ez, és nagyon fontos témához érkeztünk el. A Jobbik Magyarországért Mozga lom, mióta bekerült az Országgyűlésbe 2010ben, azóta folyamatosan hirdeti, mondja és teszi is, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom a rend pártja. A rendnek alapvető feltétele egy országban, hogy közbiztonság legyen, és a közbiztonságnak az is része, ha a korrupciós bűncselekményeket visszaszorítjuk. Azt is láthatjuk, ha az elmúlt időszakot, körülbelül a 2010es kormányváltás óta eltelt időszakot megnézzük, hogy Magyarország helyzete a korrupciós világranglistán iszonyatos mértékben esett. Ma az Európai Unióban már csak három tagállam van, amely mögöttünk van a korrupciós világranglistán, Románia, Bulgária, és elnézést, a harmadikat nem tudom megmondani, de mindenkit előzünk. Ebből is következik, hogy Magyarországnak, illetve a jogalkotóknak kötelességük ezen a téren is szigorítani. Sokszor ugyan vitákban elmondják az ellenfelek egymásnak, hogy nem a szigorítás vagy nem a szigorúbb büntetés kilátásba helyezése lesz az, ami elrettenti az elkövetőt, de álláspontunk szerint bizony szükség van arra, hogy ilyen esetben, ha a korrupciós bűncselekmények sokasodnak, akkor igenis a büntetési tételt is lehet szigorítani, illetve egy nagyon jó megoldás, ami a Jobbik Magyarországért Mozgalom képviselői részéről került beadásra, ez pedig az elévülési idő kitolása lenne sokkal hosszabb időre, mint amit a törvény előír. Miért van ennek nagyon nagy jelentősége? Azt látjuk, hogy ezen bűncselekmények körében általában a vesztegetésről beszélünk, ennek az aktív, passzív elkövetési módjáról, a hivatali vesztegetés aktív, passzí v módjáról, aztán a befolyás vásárlásáról, az egyéb vesztegetésekről, tehát elég sokrétű ez a terület, ahol ezt az új jogszabályt kellene alkalmazni. Azt látjuk ezen a területen, hogy kik követhetik ezt el: elsősorban olyan hivatalban dolgozó személyek, am elyek valamilyen jogról döntenek vagy olyan jogot alkalmaznak, amely előnyt jelent másnak. Ez lehet politikai, lehet hivatali álláspont. Abban az esetben, ha a politika beleszól a büntetésbe, illetve nem a büntetésbe, hanem magába a büntetőeljárás menetébe , tehát amennyiben nem indul büntetőeljárás valaki ellen, akkor bizony - ezt már számtalanszor elmondtuk - nem lehet őt felelősségre vonni. Márpedig sok esetben van arra szükség, hogy bizony egy kormányváltás után azért egy új kormánynak kötelessége lenne azoknak az időknek az elszámoltatása, amelyek az előző időszakban történtek meg. Sajnos azt láttuk, hogy Magyarországon, bár 1990 óta minden választáson szinte minden párt ígérte az elszámoltatást, ez soha nem következett be. Márpedig ebből mi következik? Eltelt 27 év,
